Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

Mindegyik vegyes rendszer Ali száraz űrmértékrendszer számát helyiekkel esetleg növelhetnénk, de mint a híg rendszereknél említettem, ez az adott helyzetben célszerűtlen lenne, példa található itt is. A 11 rendszerből tágan értelmezve 5 általános—országos jellegű: bécsi, budai, erdélyi pozsonyi, zágrábi, 3 rendszer megyénél nagyobb területen dívott: kassá, váradi, varasdi, egy, a pesti megyeinek nevezhető, két rendszer helyi jellegű: debreceni, nagyszombati, de valószínű, hogy a környéken is éltek, így sajátosnak ezek sem nevezhetőek. 2.26.3 Súlymérték rendszerek. Általános összefüggés — amilyent a híg rendszereknél láttunk (ld. 2.26.2) — csak fenntartással állítható (ezért nem írom táblázatba). A közkeletű, gyakorlati mérés alapegysége ugyanis nálunk a 14. sz.-tól kezdve általában a lat, és a 2 lat ad 1 nehezéket (unciát), 32 pedig 1 fontot — de csak általában (az alábbi rendszerekben is), nem pedig minden esetben (ld. 5.5, 5.11, 5.16). A rendszer azonban a legkisebb egységből épül, mert az általános európai gyakorlatnak megfelelően a pénzsúly (többnyire a márka) irányítja a nagyságot, alakítja a legkisebb súly nehézségét (ld. 5.1). De látunk majd kivételt is. S hogy félreértés ne legyen, megismétlem: e kötet nem foglalkozik sem a pénz-, sem a gyógyszerész súlyokkal, így rendszerükkel sem. Kizárólag kereskedelmi súlyokról van szó. A bécsi rendszer kétféle: az általános és a 19. sz. közepén belépő, nemzetközinek nevezhető vámrendszer. Az első 4 tagjának a viszonyszáma állandó, a konkrét nagyság azonban az alap-változás következtében három szakaszban vált, de nagyságrendileg nem jelentős eltéréssel. A vámrendszer az előbb említett kivétel. A német vámszövetség, illetve a kereskedelmi kapcsolatok miatt a bécsi rendszer helyett a metrikusát kellett alkalmazni, s így a legnagyobb egység nagyságát kg-ban állapították meg, s ebből építették lefelé a rendszert —(a részletekre ld. 5.5.4, 5.11.3, 5.15.4, 5.16.2). Alt alános: Mérték Lat Nehezék Font Mázsa 15. sz.—16. sz. Metrikusan 17. sz—1756 1756—1874 Lat 1 1,73687 1,75381 1,75018 dkg Nehezék 2 1 3,47375 3,50762 3,5003 dkg Font 32 16 1 0,55580 0,56122 0,5600 kg Mázsa 100 1 55,58 56,122 56,006 kg Vám 1851—1874 Mérték Lat Font Mázsa Metrikusan Lat 1 1,666 dkg Font 30 1 0,50 kg Mázsa 100 1 50,00 kg 4 Bogdán