Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

Mindkettő vegyes rendszer A budai rendszer az idő tengelyén jelentősen változik. A legkorábbi szakaszban el is válik a többitől, legnagyobb tagja csak nevében és nagyságrendjében él tovább. A következő szakasz elején indul útjára az új alapegység, a viszonyszámok állandósulnak, de a konkrét nagyság többször változik, s az egyik tag a 17. sz. végén ki is hal. Az 1405. évi törvénnyel országosnak induló rendszer a török hódoltság következtében elhal, illetve helyi, hódoltsági jellegű lesz, s később is csak a környékén él — (a részletekre ld. 5.4, 5.5.5, 5.11.4, 5.14, 5.15.5, 5.16.3). — 13. sz. vége Mérték Fertőn Márka Mázsa Metrikusan Fertőn 1 6,1384 dkg Márka 4 1 0,2455 kg Mázsa 220 1 54,018 kg 14. sz. — 1686 Mérték Lat Nehezék Fertőn Font Mázsa Metrikusan Lat 1 1,5347 dkg Nehezék 2 1 3,0694 dkg Fertőn 4 2 1 6,1388 dkg Font 32 16 8 1 0,4811 kg Mázsa 100 1 49,11 kg 120 58,93 kg 16. sz. közepe — 17. sz. vége Mérték Lat Nehezék Fertőn Font Mázsa Metrikusan Lat 1 1,9097 dkg Nehezék 2 1 3,8194 dkg Fertőn 4 2 1 7,6388 dkg Font 32 16 8 1 0,6111 kg Mázsa 100 1 61,11 kg 120 73,32 kg 1686—1727 Mérték Lat Nehezék Font Mázsa Metrikusan Lat 1 1,5588 dkg Nehezék 2 1 3,1175 dkg Font 32 16 1 0,4988 kg Mázsa 100 1 49,88 kg