Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
DARABMÉRTÉKEK
6.14 RIZSMA A csomag, köteg jelentésű arab rizsma, mint az akkori legnagyobb papírmérték, a papírkészítés tudományával együtt az araboktól jött át az európai papírkészítői gyakorlatban. Itáliában honosodván, innen, s olasznak tekinthető' eredettel került tovább a mérték, nevével — risma — együtt sokfelé, hozzánk is, de német nyelvterületről. 44 írásbeliségünk többször említett kezdeti szegénysége, így a papírszükséglet kicsisége ellenére, nem a kancelláriáknak a 16. sz. közepén már a mértékig növekedő szükségének az idején, hanem jóval korábban ismerkedünk meg vele. A kereskedők ugyanis mértékbe csomagolva szállították a papírt, így vámtétel lett a rizsma már a 15. sz. elején, 45 s maradt későbben is. 46 De meg kell jegyezni, hogy a hazai laikus gyakorlat nevezte, kötegnek, kötésnek is e mértéket. 47 Nagysága már a 14. sz.-ban kialakult a papírkészítő gyakorlatban, nemzetközilett, így került hozzánk is, s ez maradt a korszak végéig: 20 konc (ld. 6.9) íróvagy nyomóipar. 48 Ezt a nagyságot természetesen a laikus gyakorlat is átvette. Ennyi szerepel az 1680. évi erdélyi limitációban, 49 ez az 1689. évi számtankönyvben, 50 az 1714. évi erdélyi vectigálban, 51 az 1739. évi, 52 az 1768. évi számtankönyvben, 53 és a 19. sz. elejei szakirodalomban. 54 A tétel tehát: 1 rizsma=20 konc író- vagy nyomóipar. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4). 6.15 RUNA A történeti-etimológiai szótár nem ismeri. Kniezsa viszont magyar szóként tárgyalja, szlovák vagy kárpátukrán eredettel, a lenyírt juhgyapjú csomó jelentéssel, 1705-ből ismerve elsőnek. 55 Én 1670-ből ismerem elsőnek, Szécs (Zemplén) összeírásában szerepel „egynéhány runna gyapjú". 56 Makovica (Sáros) 1671. évi leltárában pontosan meghatározták: „Egy ronna gyapjú csak egy juh gyapja", a csomókat mérlegelték is, átszámítással 1 runa az 1,2—1,4 bécsi font volt, 57 vagyis annak értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) ez 0,67—0,78 kg. Munkács (Bereg) 1699. évi leltárából megismerjük a runa latin megfelelőjét: glomus, s megtudjuk, hogy a „paraszt juhok gyapja" 377 runa volt, „mellyeket mására vetvén" 396 bécsi font lett, 58 vagyis 1 runa az 10,7 font, illetve 6,00 kg. 1705-ben Zemplénben pedig megkülönböztették az első és a második nyírás rúnáit (ami érthető), de nem mérték a súlyát. 59 A gyakorlat tehát nem volt egységes, nem mérték mindig a súlyt, ezért tárgyalom darabmértéknek. A tételt persze szövegesen kell írni: 1 runa= \ juh egynyírású gyapjának a kötege. Az északkeleti Felvidéken dívó mérték.