Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

Ismét magyar ortográfiával a német neve — ezt használták — a német nyelv­területről hozzánk került német mértéknek. A köztudatban egy pénz neveként él. Adelungnál is ez az alapjelentés, de egy kisebb pénzegységhez való viszonyszámán keresztül darabszám, illetve meghatározott darabszámú egység neve lett, mégpedig Sziléziában 12 Hállerből 12, Ausztriában a 30 Pfenningből 30 db. És így szerepel, már mint általános mérték egyetlen forrásomban — ami ritka használatát bizo­nyítja — az 1768. évi számtankönyvben, 60 ami szerint tételezem: 1 silling=30 db. Nemzetközi mérték. 6.17 SOKK E mértéknek sem alakult magyar neve, pedig elég általános volt, német nyelv­területről kerülvén át, megtartották német nevét, ezt írom magyar ortográfiával. Adelung szerint a Schock általános jelentése valamilyen anyagból egy rakás, csomó, mennyiség, másodsorban meghatározott számból álló egység, de ez a szám az anyag szerint változhat, közkeletűen azonban 60 db, s e jelentésén keresztül pénz­fajta neve is. Heyne szerint viszont az alapjelentés a 60-as szám, amelyik a 60 kévés gabonrakásból lett más tárgyak ilyen egysége, egyes helyeken pénzfajta, sokfelé általános tömeget jelent. A kétféle magyarázat lényege egyezik: a sokk az 60 db, illetve ilyen tartalmú egysége valaminek. Ezt a viszonyszámot közlik a hazai forrásaink is. Az 1542. évi pozsonyi vámnaplóban 60 db kistál, 61 az 1689. évi számtankönyvben 60 szárí­tott hal, 62 az 1696. évi számvetőtáblában általában 60 db, 63 ennyi Marpergernél 1707-ben, 64 Az 1714. évi erdélyi vectigálban: „1 sok (schock) kiben 60 vagyon". 65 Az 1739. évi számtankönyvben: „Sok tart 60 darabot." 66 Ennyi az 1768. évi szám­tankönyvben, 67 Balmann szerint 1801-ben, 68 A szentlukai (Somogy) üveghuta 1807. évi leltárában 60 db öblös üveg. 69 Niemann szerint 1834-ben általában 60 db, vagy 4 mandel (ld. 6.11) nagy, 70 Beningninél 1836-ban ugyanez. 71 Csinknél 1860­ban 1 „hatvandad". 72 így tehát: 1 sokk=4 mandel =60 db. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4). 6.18 SÓMÉRTÉK 6.18.1 Általában. Az alapkutatások hiánya, s az ebből adódó terminológiai bizonytalanság miatt összevontan tárgyalom a forrásokban különféle néven sze­replő sómértékeket. így megkockáztathatom, hogy az esetleg eredetileg egyazon, de általam két néven ismert mértéket elválasztok egymástól. E mértékeknél bá­nyászott, vagyis kősóról van szó, a tengeri főtt, mosott (porsót) a kúp nevű térfogatmértékkel vagy súllyal mérték (ld. 4.24). Az utóbbi módot egyes darab­sóknál is alkalmazták (ld. később). 31 Bogdán 481

Next

/
Thumbnails
Contents