Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
(Zólyom) szénmérték az egy fél szekér, 354 annak értékével 1,6562 m 3 (ld. 4.41.6) írható: 1 szekér faszén=2 várvölgyi szénmérték=3,312 m 3 . 4.40.9 Széna-. Érthetően erre van a legtöbb adat, de nem olyan sok, hogy nagytájanként mutathanám be, az időrendet követem, így is áttekinthető. A széna menynyiségét vagy térfogatban, vagy súlyban adták meg. Az előbbi a széna-öl, amelyet a már tárgyalt értékkel: 38,40 m 3 (ld. 4.33.3), az utóbbi a bécsi font vagy mázsa, melyeket értékükkel: 0,56, illetve 56,00 kg (ld. 5.5.4, 5.17.4) számítok metrikusra. A szövegtakarékosság céljából a keltezésen, helyen kívül csak az öl vagy súly, illetve az esetleges egyéb nagyság adatait és számított értékeit közlöm, valamennyi 1 szekérre vonatkozik, ha ennek esetleg jelzője volt, azt megadom. 1672. Balog (Gömör) 1 öl 355 = 38,40 m 3 . — Fülpös (Zala) 0,33 öl 356 = 12,67 m 3 . — 1680. Hadélelmezési utasítás 300 font 357 = 168,00 kg. — 1682. Karkó (Nyitra) V* kalangya. 358 — 1685. Hadélelmezési utasítás 500 font 359 =280,00 kg. — 1686. Balog (Gömör) 1 öl 360 =38,40 m 3 . — 1691. Kapi (Sáros) 0,33 öl 361 = 12,67 m 3 . — 17. sz. vége Mohács (Baranya) 0,25 öl 362 =9,60 m 3 . — 1704. Hadélelmezési utasítás 300 font 363 = 168,00 kg. — 1706. Győr. 0,25 öl 364 =9,60 m 3 . — 1729. Dombóvár (Tolna) 0,25 öl 365 =9,60 m 3 . — Radnót(Küküllő) 1758. évi urbáriumából fontos adatot kapunk, megtudjuk, hogy 1 szekér széna hosszában 2, széltében és magasságában 1V 2 bécsi öl volt, 368 vagyis 4 x / 2 bécsi köb-öl, annak értékével: 6,82m 3 (ld. 4.22.2), 30,69 m 3 . — 1767. Szendrő (Borosd) 0,33 öl 367 = 12,67 m 3 . — 1770. Martonvásár (Fejér) 0,33 öl 368 = 12,67 m 3 . — 1774. Tapolca (Borsod) 0,33 öl 369 = 12,67 m 3 . — 1787. Makovica (Sáros) 4 mázsa 370 = 224,00 kg. — 1790. Erdély 3 mázsa 371 = 168,00 kg. — 1801. Alsóbajom (Küküllő) 30 porció. 372 — 1802. Tihany (Veszprém) 0,12 öl 373 =4,60 m 3 . — 1808. Vadas (Pest) négyigás 1 öl 374 = =38,40 m 3 . — 1809. PelsŐc (Gömör) 12 mázsa 375 =672,00 kg. — 1832. Arad m. 50 porció. 376 = 1834. Terény (Hont) 10 mázsa 377 = 560,00 kg. — 1843. Garany (Zemplén) 10 mázsa 378 = 560,00 kg. — 1843. Furdia (Krassó) parasztszekér 3 mázsa 379 = 168,00 kg. — 19. sz. vége, általában, négyigás = 10 petrence. 380 180 esztendő, 16 megye és az országos—átlagos adat reprezentál. Mindenekelőtt állapítsuk meg azt, hogy a térfogat és a súly adata egy esetben sem került össze, hogy segítsen nagyságot határozni. Az adatok számtani átlaga (18,66 m 3 , illetve 323,56 kg) alapján nem számolhatunk, mert bár a súly adat biztos, de a térfogatot már számítottuk egy korábbi átlagérték alapján. Kétségtelen térfogat csak egy van, a radnóti 1758. évi adat: 30,69 m 3 . Ezt viszont az Erdélyben általános 168,00kg adathoz viszonyíthatjuk, így lm 3 =5,47kg, illetve lkg=0,182m 3 az eredmény. A biztonság kedvéért vegyük hozzá az ölnél kapott értékeket: 5,95 kg és 0,168 m 3 (ld. 3.33.3), és a kettő átlagát fogadjuk el általános értéknek, vagyis 1 m 3 =5,71 kg, illetve 1 kg=0,175 m 3 széna. A tétel pedig ez lehet: 1 szekér széna=4,60—38,40, gyakoriságban 12,67 m 3 = 1,68—6,72 gyakoriságban 1,68 q; 1 / i kalangya; 10 petrence; 30, 50 porció.