Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
4.40.10 Vasérc. Erre is csak egy adatom van. Vajdahunyadon (Hunyad) 1710ben egy e célt szolgáló szekér 28—30 vasércmérték nagy volt, 381 annak értékével 0,0599 m 3 (ld. 4.44) a tétel: 1 szekér vasérc = 28—30 vasércmérték = 1,68—1,80 m 3 . 4.40.11 Összefoglaló. Ha a teher mivolta szerint nézzük a szekérnek mint mértéknek a nagyságát, érthetően tág szélső értékeket kapunk, hiszen a térfogat és a súly ez esetben fordított arányú, így a szekér nagysága és erőssége nincs feltétlenül szinkronban, következőleg mérték mivoltában sem. Ezért nehéz térfogat szerint hasonlítani a szekereket, megtévesztő, ha azt mondom, hogy 1,68—38,40 m 3 a szélső érték. A teher súlya jobban tájékoztat. De a sorolt teherfajták közül háromra nincs súly adat, így értendő tehát a szélső érték: 1,68—12,51 q. Nyolcszorozó a különbség. Önmagában is mutatja a szekerek különbözőségét, s azt is, hogy nem lehet általános átlagot számítani. Úgy fogalmazhatjuk meg tehát, hogy a helyben dívó szekértől és a konkrét teher mivoltától függően változott a szekérnek mint mértéknek a nagysága, de ugyanakkor éppen a teher azonosságán keresztül általános—országos is lehetett. S ezt éppen a leggyakoribb alkalmazása, a szénásszekér mutatja meg, a kortól és a helytül független azonosságával és közelítéseivel. 4.41 SZÉNMÉRTÉK 4.41.1 Általában. A faszén mértéke. Kőszenet csak 1750 után kezdtek használni, de csak a 19. sz. elejétől terjedt jobban a gőzgép alkalmazásával. 382 Ennek önálló mértéke nem alakult, általában súly szerint forgalmazták, 1860-tól a bécsi mázsa lett közéletű. 383 A faszén számára, osztrák eredetből, űrmértéket alkalmaztak, ennek azonban keretes formája is dívott (mint a mészmértéknél, ld. 4.30), a kettőt megkülönböztetni nehéz, ezért tárgyalom itt. Latin neve nincs, a németben a szótár szerint Kohlenmass, az iratokban Kohlmass, Stubich, Stübich. Több alegységét ismerem. 4.41.2 Bécsi. A korábbi gyakorlatot 1761-ben szabályozta Mária Terézia: 2 bécsi mérő lett, 384 annak értékével: 61,4861 (ld. 3.3.26.8), 122,97 1. 2 mérőt ír Schmidt is 1807-ben, de 123,009 1 nagyságot ad, 385 tévesen. Pethénél 1829-ben szintén 2 mérő, 386 ugyanígy Littrow 1844-ben, 387 Finály 1853-ban. 388 Az 1854. évi mértékhitelesítési utasítás pontosan meghatározza alakját, nagyságát. 389 1859-ben a 2 mérős nagyság mellett engedélyezik a 4 és 8 mérős nagyságokat is, 390 vagyis az előbbi értékkel a 245,94 és 49,88 1 űrtartalmat. Bleibtreu 1861-ben 2 mérőt ad, 391 Noback 1876-ban szintén, de már megadja a pontos metrikus nagyságot is: 122,97371. 392 A tétel tehát: 1 bécsi szénmérték=2 bécsi gabonamérő = 122,971. 4.41.3 Bersztercebányai (Zólyom). Dívott 1641-ben. 393 Az 1776. évi mérésnek bécsi hüvelykben mért adatai alapján Paulinyi megállapította a nagyságát:
