Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

Szabadkán (Bács) 1 szekérre 10 pozsonyi akó bort számítottak,

343 az előbbi értékkel 537,201, illetve 5,37 q. Az első adatot nagysága, illetve fuder mivolta miatt számítási egységnek vélhetnénk, de a következő, a födémesi adat a tényleges szállítást bizonyítja. A szélső értékkel írhatom tehát tételnek: 1 szekér fov = 5,37—16,11 hl=5,37—16,11 g. 4.40.4 Fa. Egyetlen adatom van. Veszprém megye 1696. évi összeírásában 1 öl tűzifára 2 szekeret számítottak,

344 vagyis 1 szekér = 1

/

2 erdei öl, annak általános értékével 3,40 m

3 (ld. 4.33.2) írható: 1 szekér fa =

x

j

2 erdei öl = 1,70 m

3

. 4.40.5 Gabona. Szempcen (Pozsony) 1615-ben zabot szállítottak, s „minden szekerén uagion" 60 mérő,

345 nagyszombati, annak értékével: 31,041 (ld. 3.3.26.42), 1862,401, illetve a zab értékével: 0,42kg (ld. 3.3.1), 7,82 q. 1635-ben a Batthyányak búzát szállítanak a neuburgi hercegnek, s „minden szekéren" 21 bécsi mérő volt,

346 annak értékével: 42,181 (ld.3.3.26.8), 885,781, illetve a búza értékével: 0,75kg (ld. 3.3.1), 6,64 q. Kereszténen (Sopron) 1739-ben 1 szekérre zabból 18, nehezebb gabonából, így búzából 15 kőszegi köblöt számítottak,

347 vagyis annak értékével: 78,56 1 (ld. 3.3.20.58) a búza 1178,401, illetve 8,33 q, a zab 1414,001, illetve 5,93 q. Szabadkán (Bács) 1744-ben 1 szekérre 10 pozsonyi mérő gabonát raktak,

348 annak értékével: 62,081 (ld. 3.3.26.45),620.88 1,illetve 4,65 q. 1781-ben Alsócsajon (Abaúj) 1 szekérre 4 db 15 kévés keresztet raktak, vagyis 6 kévét.

349 Füssön (Komárom) viszont 1787-ben 10 keresztet,

350 a Dunántúlon a kéve-nagyság gyakoriság 15 volt (ld. 4.19), így ez 150 kéve lenne. 1828-ban Kudritzon (Temes) 1 kétfogatos szekérre zabból 15, nehéz gabonából, így búzából 10 pozsonyi mérő raktak,

351 vagyis az említett értékekkel a zab 931.201, illetve 3,91 q, a búza 620,801, illetve 4,65 q. A fentiek szerint több részes a tétel, szélső értékkel és átlaggal írható : 1 szekér búza (nehéz gabona)=6,20—11,78 hl, illetve 4,65—8,32 q, átlag 8,26 hl, illetve 6,07 q, zab =3,91—29,74 hl, illetve 3,91—12,51 q, átlag 15,95 hl, illetve 6,78 q. 4.40.6 Gyümölcs. Egyetlen adatom van rá. Vásárosnaményban (Bereg) 1672-ben „currus pomorum" volt a gyümölcskert mértéke.

352 Nagyságát nem tudom becsülni sem. hiszen a gyümölcs fajtáját is csak találgathatnánk. 4.40.7 Só. Ennek szállítására is csak egy adatom van. Az Esterházyak pápai (Veszprém) uradalmában erre vonatkozóan 1730-ban készített tervezet szerint „edgy szekér hozván edgyszer 20 mását",

353 így a bécsi mázsa értékével 56,00 kg (ld. 5.17.4) írható: 1 szekér só=20 bécsi mázsa = ll,2 q (ld. még sómérték, 6.18). 4.40.8 Szén. A bányászatban, illetve a kohászatban használt faszén szekérnyi mennyiségre van adatom. Tierenbergernek 1775. évi vizsgálata szerint egy úrvölgyi