Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

gyának (ld. 4.14), kepének (ld. 4.18), keresztnek (ld. 4.20), de ezek alsó értékénél is kisebb. Helyileg is sajátos, de a település környékén is ismert lehetett, és régebben is dívhatott már, mert fejlécben szerepel Tarnamellék (Heves) 1702. évi összeírásában,

312 amely szerint írom: 1 rakás = 11 kéve gabona. 4.38 STÖK A történeti-etimológiai szótár nem ismeri. Szamota az oklevélszótárban a stück szóval azonosítja. Lehetséges, így rokona a már tárgyalt darab mértéknek (ld. 4.7). Ez is a kender illetve a fonal—munka mértéke. Elsőnek — és magyar szövegben — 1654-ből ismerem, a jobbágyszolgáltatásnál a fonás mértéke.

313 1671-ben Makovicán (Sáros) szintén fonalmérték,

314 Homonnán (Zemplén) 1684ben szintén, de stuknak nevezve.

315 Zboró (Sáros) 1690. évi leltárából megtudjuk, hogy van „fonásra való kender szösz stük 4

1

/

2

" s hogy „vagyon benne 45 guzalra való",

316 vagyis 1 stök = 10 guzsaly szösz. Sáros város 1698. évi összeírásában 1 stök az 4 motolla fonal, „leszen belőle" 12 sing vékony vászon.

317 Kassa 1731. évi vásár pénztarifájában szintén a fonal mértéke.

318 Alsókörtvélyes (Zemplén) 1814. és 1829. évi fonókönyveben pedig a kender és a csepű mértéke.

319 A fentiek szerint tehát a stök a szösznek is és a fonalnak is a mértéke, valószínűleg településenként változó nagyságban, így nem tételezhetem. 4.39 SZAPPANMÉRTÉK A 14. sz. során kialakuló hazai szappankészítő mesterséggel együtt keletkezhetett. Amire a házi készítésnél igény nem volt, az most szükséges lett: a forgalmazáshoz a szappan nagyságát meg kellett határozni. A szappant nagy formákban öntötték, e nagy táblát kisebb táblákra vágták, ezeket pedig ún. rudakra.

320 Természetes, hogy e célra a szappankészítő mértéket használt. Nyilván a kezdeti időkben sem volt más, mint amilyennek Szeben 1777. évi leírásából megismerjük: egy farudacska, amelyik megmutatja a szappan hosszúságát, szélességét, magasságát a rávésett vonatkozó jelekkel, de ez a méret, így a mérték is, a szappan fajtája szerint változott.

321 A konkrét nagyságot azonban nem közölték. Ugyancsak Erdélyből van a másik adatom, amelyik a tárgyalandó rúdszappan (ld. 5.20) nagyságáról ad felvilágosítást, de csak súlyban, sajnos, nem térfogatban . Hogy erről is tájékozódhassunk: ma egy 3x3x8 cm = 144 cm

3 házi mosószappan 18 dkg, így 1 dkg = 8 cm

3

. Ezzel, természetesen kérdőjelezve, s a bécsi font értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) számolom Benigni 1837. évi adatát,

322 mely szerint a széles rúdszappan az 2,5 bécsi font = 1,40 kg, a közepes az 1,33 font=0,74 kg, a keskeny az 1 font=0,56 kg. így a tétel: 1 szappanmérték = széles rúdszappannál = 1,12 dm

3 ?, közepesnél=582,00 cm

3 ?, keskenynél =448,00 cm

3 ? 27* 419