Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

A petrence kezdetben a szénamunka eszköze, illetve mértéke volt, azért tartja valószínűnek szlovák eredetét a történeti-etimológiai szótára, elsőnek 1723-ból ismeri. Több jelentése közül kettő mérték is volt, mindkettő mezei mérték. Az egyik kis csomó, ezt inkább villahegynek (ld. 4.45) nevezték, a másik közepes méretű, két ember által két rúdon elvihető szénacsomó, közkeletűen ez a petrence.

298 Első előfordulását nehéz megállapítani, mert a latin szövegben cumulus a megfelelője,

299 ez pedig sokféle jelentésű. De nemcsak a szénát, hanem a kaszált, így nem kévézett(ld. 4.20) gabonát is petrencébe rakták.

300 E néven az ország nyugati felén a Tiszáig dívott, attól keletre rudas a neve,

301 s a gabona esetében a tavaszinak az egysége, mert azt kaszálták, az őszit kévézve keresztbe (ld. 4.19) rakták.

302 Tájanként egyéb sajátos neve is dívott.

303 A Nagykunságon —a szénánál az 1780-as években póznának is nevezték

304 — a 18—19. sz. fordulóján V

30 vontató (ld. 4.47) a nagysága.

305 Általában 20—30 villahegy (ld. 4.45) nagy,

306 illetve a hordozhatóság és két ember teherbírása határozta meg a nagyságát, így kb. 80—110 kg. A tétel pedig: 1 petrenceIrudas=20—30 villahegy = 80—100 kg. 4.36 PORCIÓ A hadseregellátás szüksége alakította ki a katona és a ló napi élelmezésének egységadagját.

307 Itt csak a ló ellátásának a térfogatmértékhez tartozó széna és szalma porcióját tárgyalom (a zabot ld. az abrakmértéknél:3.3.2). Hazai eredetű mérték. Az 1680. évi hadélelmezési utasítás 1 ló számára havonta 240 font szénát állapít meg,

308 vagyis 1 napra 8 bécsi font széna, annak értékével: 0,561 kg (ld. 5.5.4) ez 4,48 kg. I. Lipótnak vonatkozó 1695. évi rendelete szintén napi 8 font szénárendel, s mellette heti 3 köteg szalmát

309 alomnak. Mária Teréziának 1748. évi vonatkozó rendelete napi 3 bécsi font alomszalmát rendel a lovak számára,

310 annak említett értékével ez 1,68 kg. II. Józsefnek 1782. évi hadélelmezési rendelete pedig a hátaslovaknak a kaszárnyában 8 bécsi font, úton és hadban 10 font, a szekeres lovaknak pedig napi 10 font szénát rendelt.

311 az említett értékkel 4,48, illetve 5,60 kg. így a tétel: 1 porció Az<?Hű=hátaslónak = 8 bécsi font=4,48 kg, szekereslónak 10 bécsi font =5,60kg, alomszalma=3 bécsi font=l,68kg naponta. 4.37 RAKÁS Az általános értelmű, a történeti-etimológiai szótár szerint finnugor eredetű rakás — mint valamilyen anyagnak, tárgynak laza halmaza — sajátos alkalmazására egyetlen adatom van: a kévézett (ld. 4.20) gabonamérték, rokona a kalan-