Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.3.26.41 Nagymartom (Sopron). Prickler 1544. évre 3 nagymartoni az 5 bécsi mérő viszony alapján 70,3 1 nagyságát adja,

912 vagyis 1 nagymartoni= 1,666 bécsi mérő, annak értékével 42,28 1 (ld. 3.3.26.8) pontosítva írom: 1 nagymartom mérő=l

2

/

3 bécsi mérő= 70,43 1, illetve 52,83 kg búza. 3.3.26.42 Nagyszombati (Pozsony). Lederer lényegében egy 1603. évi 1 pozsonyi mérő=2 nagyszombati mérő viszony általánosításával 31,26 l-ben adja nagyságát, de mellékesen kezeli, rendszeréből ki is hagyta.

913 Kazimír egyrészt 1550—1707 között, a többségben lévő, ugyancsak 1 pozsonyi mérő 2 nagyszombati mérő viszonyt állapít meg,

914 másrészt 1593 előtt 35 helyi icce, utána 36 icce nagyságot ad az általa számított 0,333 321 l-es iccével.

915 Mindkettő kritikáját az alábbi szemle adja. Első említését 1391-ből ismerem.

916 Éltek vele a megyében 1461-ben,

917 1549— 50-ben Trencsén ben,

918 1553-ban Nyitrában.

919 1554-ben Likaván (Liptó) Vs liptói lukna volt,

920 de fordítva kell számolnunk (ld. 3.3.24.3). Az esztergomi érsekség 1558. urbáriuma mértéktáblázata szerint 16 bécsi pint nagy,

921 annak értékével: 1,65731 (ld. 3.2.26.8), 26,521. Dívott 1559-ben Vöröskőn (Pozsony),

923 1569-ben Jókon (Nyitra),

923 1570-ben az esztergomi érsekség birtokain,

924 1571-ben Újvárott (Nyitra).

925 Az esztendőben az esztergomi érsekség jószágain 11 nagyszombati mérő az 5 pozsonyi mérő volt,

926 vagyis 1 nagyszombati=0,4545 pozsonyi mérő, ennek értékével: 62,081 (ld. 3.3.26.45), 28,21 1. Dívott Nyitra megyében 1571— 1687 között, sőt 1724-ben is.

927 A kamara 1581. évi mértéktáblázatában 2 nagyszombati mérő tett 1 pozsonyi mérőt,

928 vagyis 1 nagyszombati=0,5 pozsonyi mérő, annak értékével: 62,081 (ld. 3.2.26.45), 31,041, illetve 23,28 kg búza. Dívott Pozsony megyében 1585—1601 között,

929 1587—1605 között az esztergomi érsekség birtokain.

930 1590-ben a kamara mértéktáblázatában 1

/

2 pozsonyi mérő nagyságú,

931 vagyis az előbbi. Dívott 1593-ban Barsban,

932 1 596-ban Esztergom megyében,

933 1 601-ben Pozsony megyében,

934 1602-ben Komárom megyében,

935 1603-ban Honiban,

936 1605-ben Nyitrában,

937 1 6 1 5-ben Barsban,

938 Turócban.

939 A hadsereg gabonaellátásáról rendelkező 1622:38. tc. 1 kassai köböllel azonosított 2

1

/

2 nagyszombati mérőt,

940 vagyis 1 nagyszombati mérő=0,4 kassai köböl, annak értékével: 77,601 (ld. 3.3.20.45), 31,041, vagyis a korábbi nagyság. Az 1635:2 tc. már 3 nagyszombati mérőt azonosít 1 kassai köböllel, ugyancsak az 1657:31., az 1659:6., az 1681:16. tc.

941 ugyanis a kassai köböl nagysága megváltozott, annak új értékével: 93,121 (ld. 3.3.20.50) a nagyszombati mérő nagysága maradt 31,041. 1715-ben a sasvári (Nyitra) harmincados jelentése szerint 1 nagyszombati mérő az 1

/

2 pozsonyi mérő volt,

942 annak értékével: 62,08 1 (ld. 3.3.26.45) ismét az előbbi nagyság. 1721-ben Vedreden (Pozsony) ugyanez a viszony,

943 tehát nagyság. Ugyancsak így 1736-ban Nyitra városában.

944 Pozsony megyében a 18. sz. végén is dívott.

945 Nagyszombatban még 1810-ben is élt,

946 s 1849-ben Rumler is számította a nagyságát, szintén 1

/

2 pozsonyi mérőben, de 26,66 l-t adott, tévesen, mert kis pozsonyi mérővel számolt.

947 A fentiek alapján a tétel egyértelmű: 1 nagyszombati mérő= 40 helyi híg icce=32 helyi száraz icce=V

2 nagy pozsonyi 22 Bogdán 337