Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.2.28.6 Szalónaki (Vas). 1633—46-ban 192 helyi pint,

1651 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.24.107). Sajnálatos, mert ez is uradalmi mérték. 3.2.28.7 Szombatfai (Vas). 1639-ben 310 helyi pint,

1652 de ennek értéke is ismeretlen (ld. 3.2.24.120). 3.2.28.8 Összefoglaló. A Vas megyei Batthyány uradalmakban dívott ez a mérték a 18. sz. közepéig, 402,80—654,601 szélső értékkel, lényegében közepes nagyságú hordó. 3.2.29 TAVERNIK Magyarosan írtam a német nevet, ahogyan honosodott volna, ha nem hal ki a 16. sz.-ra ez a mérték, amelyik Budán és Pozsonyban dívott a 15. sz. során, Taffernitz, Tauernitz ortográfiájú néven, latinul tunellának nevezve. A magyar szótárakban természetesen nem találjuk, de a latin, a német szótáraktól sem kapunk segítséget, Götze, Lexer sem ismerik. Adatunk is nagyon kevés van. Buda 1403—39. évi jogkönyvében az olaj mértéke, s az idegen kereskedőnek megtiltják, hogy 5 tavernik alatt árulja.

1653 Kováts a pozsonyi 15. sz.-i harmincadkönyvek tételei alapján úgy számolta, hogy olajnál 1 tavernik az 6 légely volt, malváziai bornál pedig 12 légely.

1654 A légely értékét azonban csak vízre ismerjük: 26,861 (ld. 3.2.19). Ha ezzel tájékozódunk, akkor, de erősen kételkedve írható: 1 tavernik o!aj=6 légely = 161,16 I ??, bor=\2 légely=322,321 ?? Ur ld. vödör, erdélyi 3.2.31.10. 3.2.30 ÜST Egyetlen adatom van arra, amikor ez a főzőedény mérték is. A Pozsega megyei Blacko 1762. évi összeírásában olvashatjuk egy szilvás nagyságáról, hogy holdját hazai szokás szerint 50 üsttel (lebes) kell számítani, s az üst 5 oka nagy.

1655 Tehát földmérték is az üst. E mivoltával már foglalkoztam,

1656 s megállapíthattam: pálinkafőzésről van szó, az üst ennek a mértéke, az oka akkor és ott 1,281, így az üst 6,401. Nincs okom módosítani a megállapítást. így a tétel: 1 üst ( pálinka) = 6 oka = 6,40 1. 3.2.31 VÖDÖR 3.2.31.1 Általában. Földmérték mivoltával az előző kötetben már foglalkoztam.

1657 A történeti-etimológiai szótár szerint edény és mérték jelentéssel szláv eredetű, magyarul 1165-ből ismeri elsőnek. Terminológiai probléma, ellentétben a csöbörrel (ld. 3.2.5.1) nincs. A latin szótárakban hydria, idria, ritkábban urna, a németekben Eimer. Az iratokban a 17. sz. közepéig, hydria, (idria, ydria, ekkor