Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.5.6 Balogi (Gömör). 1566., 1599., 1600., 1604., 1607. években 50 helyi icce, 367 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.11.11). 3.2.5.7 Baranyai. Az 1715. évi összeírás szerint 64 pozsonyi icce, 368 vagyis a pozsonyi akó (ld. 3.2.2.88). így a tétel: 1 baranyai csöbör =\ pozsonyi akó = 53,721. Megyei mérték. 3.2.5.8 Bátkai (Gömör). Említik 1565-ben. 369 3.2.5.9 Bazini (Pozsony). 1568., 1586., 1618. években 80 budai icce, 370 annak értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.11.26) a tétel: 1 bazini csöbör=80 budai icce=67,141. Esetleg kis akónak nevezhető. 3.2.5.10 Bélteki (Szatmár). 1570-ben 18 helyi pint, 371 1572—73-ban 24 helyi pint, 372 1575-ben és 1579-ben pedig ismét 18 helyi pint. 373 A két viszonyszám közötti arány: 1,5 vagyis 6 / 4 arra utal, hogy tized—kocsmai mértékről van szó. A 36 pintes a tized, a 24 pintes a kocsmai csöbör. 3.2.5.11 Beregszászi (Bereg). 1571-ben 25 helyi pint, 374 ennek értékével 1,4147 (ld. 3.2.11.19) a tétel: 1 beregszászi csöbör=25 helyi pint = 35,36 1. 3.2.5.12 Bihari. Nevezték debreceni csöbörnek is. Lederer a tizedjegyzékek alapján a 16—17. sz.-ra az általános csöbör nagyságát adja 50 budai iccével 42,42 1ben, s a 19. sz.-ra (Rumler alapján) 100 iccében, 84,84 l-ben a debreceni vagyis bihari csöbörnek az űrtartalmát. 375 N. Kiss szintén a tizedjegyzékek — és Lederer — alapján a bihari, váradi — köbölnek is nevezett — csöbört 50 budai iccésnek, illetve 42,421 nagynak írja, a 18. sz.-tól ennek kétszeresét, 100 iccét, illetve 84,84 l-t vesz, de debreceni köbölnek mondva. 376 — Nézzük a saját adatokat. 1564., 1691., 1692. években a kis csöbör 50 icce volt, 377 az icce pedig az 1578. évi országgyűlés alapján a budaival egyenlő, 378 így annak értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.1 L26), 41,97 1. 1593-ban 25 helyi pint, 379 tehát 50 helyi icce. 1699-ből megismerjük az öreg, vagyis a nagy csöbör nagyságát: 100 icce, 380 az előbbi értékkel 83,931. 1731-ben szintén 50 icce a kis csöbör. 381 1770-ben mindkét mértéket együtt ismerjük meg: a nagy csöbör 100, a kis csöbör 50 pozsonyi icce, 382 annak értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 41,97, illetve 83,931, tehát az előbbi nagyság, mert lényegében csak a viszonyszám jelzője változott. Az 50 és 100 iccés nagyság aztán az egész korszakban megmarad, de a csöbör jelzője néha változik. Annyi 1798-ban, 383 azon évben Schwartnernél is, de debreceninek nevezve, 384 Kátsnál 1804-ben, magyarnak nevezve, 385 Demián 1805-ben debreceninek, 386 Luebeck 1812-ben biharinak mondja az 50 és 100 iccés „tschöber"-t. 387 Erdélyben 1823ban magyarországinak nevezték. 388 Jáckel 1828-ban debreceni-biharinak, a 100 iccés 1,436 676, az 50 iccés 0,718 338 bécsi akó nagynak számította, 389 vagyis annak értékével: 56.5891 (ld. 3.2.2.10), 40,65, illetve 91,301 lenne az, ismét bizonyítva
