Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

a bécsi viszonyszámok csalókaságát. Pethe 1830-ban megismétli Jáckel adatait, de Temesvárott dívónak is írja. 390 Niemann 1834-ben a debreceni-temesi 100 iccés nagy csöbört 83 1 / 3 , az 50 iccés kis csöbört 41 9 / 13 1 nagynak írja, 391 tehát csak tizedesekkel tér el a helyes értéktó'l. Leuchs szintén 1834-ben ugyanúgy. 392 Fényes 1842-ben a Bihar megye és környékén dívó nagy csöbröt 100, a kicsit 50 iccésnek írja, 393 az 1843. évi Vademécum szintén, 394 Bocsor 1843-ban ismét, biharinak nevezve. 395 Littrow 1844-ben a magyar nagy csöbröt 58,918, a kicsit 29,477 bécsi pint nagynak adja, 396 annak értékével: 1,41471 (ld. 3.2.24.8), 41,70 és 83,85 1, ismét közelíti a helyes értéket. Rumler 1849-ben szintén, nála a nagy csöbör 83,325 l a kicsi ennek a fele, 397 vagyis 41,666 1. Finály 1854-ben a Debrecen táján dívó 100 iccés öreg csöbröt 81,3178, a kis 50 iccés 40,65891 nagynak számította, 398 mert helytelen icce értéket használt. Stephens 1855-ben megismétli Pethe adatát. 399 Végül Ereky 1881-ben a Bihar megyében és szomszédságában dívó 100 magyar iccés nagy csöbröt 84,58 1, az 50 iccés kicsit pedig 42,29 1 nagynak vette, 400 mert ő is helytelen icce értékkel számolt. A szemle alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a Bihar megyében és környékén használt kis és nagy csöbör a 16. sz. közepétől korszakunk végig nem változott sem viszonyszámában, sem nagyságában, csupán az icce jelzője: a helyi, illetve régi budaiból pozsonyi lett, amit aztán magyarnak is neveztek, sokszor a csöbör­rel együtt. így a tétel: 1 bihari kis csöbör = 50 icce = 41,971, nagy csöbör=100 icce = 83,93 1. Területi mérték, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26A). 3.2.5.13 Bodrogkeresztúri (Zemplén). 1578-ban és 1622-ben 5 helyi köböl, 1585-ben 40 helyi icce, 401 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.11.22, 3.2.14.17). 3.2.5.14 Borsmonostori (Sopron). Első említését II. András 1224. évi hamis oklevéléből ismerjük. 402 1 5 77-ben 4 helyi pint, 403 ennek értéke azonban ismeret­len (ld. 3.2.24.12). 3.2.5.15 Borsodi. 1567—99-ben a kisborsodi kerületben a csöbör 50 budai, illetve helyi icce volt, 404 annak értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.24), 49,971. De az adatsor elakad, mert — mint azt 1610-ből megtudjuk — ott ugyan csöbörrel él­nek, de egri köböllel tizedelnek. 405 Bán a 17. sz. első harmadából közöl ugyan borsodi csöbör nagyságokat, de ez mind helyi és sem kisborsodi, sem megyei nincs köztük, összefoglalójában pedig — borsodinak nevezhető — tina=csöbör nagyságát a 16—17. sz.-ra 50 budai iccében, illetve 42,42 l-ben adja meg. 406 A vi­szonyszám egyezik, de Bán a budai icce Lederer-féle helytelen értékkel (0,8484 1) számol. A helyes értékkel 0,83931 (ld. 3.2.11.26) írható: 1 borsodi csöbör=50 helyi icce=41,971. Megyei mérték. 3.2.5.16 Csatári. (Vas) Említik 1577-ben, 1591-ben pedig 18 helyi pint, 407 de ennek értékét nem ismerjük (ld. 3.2.24.18).

Next

/
Thumbnails
Contents