Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
első kétségtelenül mértéknévi használata: „lo tinas vulgo cheber". 354 1592-ből a ritkább latin név köznyelvűen: „urna cheber vocata". 355 1 5 65-ből való az első kétségtelenül mértékjelentésű német név: Ziebur, Czuber. 356 Később, ritkábban és nyugati német nyelvterületen Eimer is. 357 És érdemes egy 1781. évi adatot is idézni, mert az egyik latin nevet is már köznyelvűnek mondja: „scaffia vulgo tinna seu cseber". 358 A mérték közkeletű latin neve azonban idria (különféle írásmóddal) és tin(n)a. A fentiek alapján a következőket állapíthatjuk meg. Lehetséges, hogy a mérték nevével együtt szláv eredetű, de kételkedésre is van ok: szláv jelentései között a mérték nem szerepel, csak az edény, 359 s a további, a nyelvészek által nem ismert fejlődés is kételkedtet, illetve hazai mérték-alakulásra is utalhat. Ugyanis már a 12—13. sz. fordulóján borszolgáltatás jelentése is van a szónak, tehát nyilvánvaló, hogy jóval korábban lett mérték a bort is tároló edényből. A szó adó jelentése azonban a 14. sz. közepétől kezdve fokozatosan megszűnik, megtartja viszont a kezdeti edény jelentését is a közkeletűen dívó bormérték jelentés mellett és kialakulnak helyenkénti, változó nagyságú alegységei. 3.2.5.2 Nagysága általában. 1570-ben Külső-Szolnok területén 20, 24, 25 pont volt, 360 vagyis 40, 48, 50 iccés. Lederer a tizedjegyzékek alapján azt írja, hogy Északkelet-Magyarországon a 16. sz.-ban általában 50 budai iccés a csöbör, de dívott a 17. sz.-ban Beregben 33 iccés, Szatmár ott 18 pintes (36 iccés), Borsodban 75, Zemplénben 60, illetve 104 budai iccés csöbör, s a nagyságuk 42,42, 63,63 és 88,23 l. 361 (Kritikáját ld. alább.) N. Kiss szerint, szintén a tizedjegyzékek — és Lederer — alapján, Kelet-Magyarországon a csöbör általában 50 budai iccés, illetve 42,421 lenne. 362 1 8 1 4-ből egy erdélyi adat csak általános tájékoztatást ad: a kis és a nagy csöbör között 3 vödörnél határol, viszont Maróthi 1843. évi számtankönyvében 54 iccében adja nagyságát, 363 ami a pozsonyi icce értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117), 54,32 l-t ad. így azt írhatom, de nem tételezem, hogy: 1 csöbör általában=33, 36, 40, 48, 50, 54, illetve 50, 60, 75, 104 budai icce = =41,96, 50,36, 54,32, 62,95, 73,26 1. 3.2.5.3 Aklii (Ugocsa). 1572—73-ban a szatmári várszámadás szerint a csöbör 50 helyi icce, 364 ami annak értékével 1,0491 (ld. 3.2.11.4) mint tétel: 1 aklii csöbör = 50 helyi icce=52,451. 3.2.5.4 Almási (Torna). 1567-ben 50 budai icce, 365 annak értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.11.26) a tétel: 1 almási csöbör = 50 budai icce = 41,97 1. 3.2.5.5 Arlói (Borsod). 1610-ben és 1626-ban 50 helyi icce, 366 annak értékével 0,83931 (ld. 3.2.11.7) a tétel: 1 arlói csöbör = 50 helyi icce — 41,97 1.
