Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.2.87 Pornói (Vas). 1739—40-ben Pornó összeírása szerint 1 tized akó = 27 kocsmai pint, s 1 kocsmai akó = 18 kocsmai pint, továbbá 1 tized akó = 1 1 / 2 keresztesi akó. 175 Ez utóbbi 26,441 (ld. 3.2.2.51), tehát a pornói tized akó 39,66 1, s az eló'bbi arány (1 tized akó = l V 2 kocsmai akó), adja a kocsmai akó értékét, így a tétel: 1 pornói kocsmai akó = 18 helyi kocsmai pint=26,441, tized akó = 27 helyi kocsmai pint=39,44 1. 3.2.2.88 Pozsonyi. Sok adat van rá, közülük csak a jelentős információt szolgáltatókat lehet ismertetni. Metrikus nagyságának kérdésével többen is foglalkoztak. Elsőnek Lederer, s azt írja, hogy a 16. sz.-ban 40 pintes volt, azonos a bécsi akóval, így 54,301, s a 17. sz.-ban lett 64 iccés. 176 Lényegében ezt mondja N. Kiss is, de a pintet 80 iccére változtatva, s az űrtartalmat 54,32 l-re javítja, de azonosnak mondva a bécsi akóval. 177 — Közbevetőleg meg kell jegyezni: a bécsi akó ez időben 58,01 volt (ld. 3.2.2.10). — Prickler röviden tárgyalván 64 iccésnek és 54,131 nagynak írja. 178 Huscava részletesen foglalkozik a 16. sz.-ig terjedő történetével. Szerinte a 15. sz.-ig 32 pint volt, azonos a budai, kassai akóval, s közelítő a bécsihez. A 15. sz.ban 40 pintes lett. 1592-ben ismét 32 pintes (64 iccés), s a nagysága 54,2976 1 (0,8484 l-es iccével). 179 S rögvest hozzáteszem: az icce nagysága a Lederer-féle téves budai icce érték. 180 — S most nézzük a fontosabb részletadatokat. Első konkrét említését 1325-ből ismerjük, 181 majd 1335-ből. 182 Az első nagyságadat 1568: 40 helyi pint (80 icce), s ennyi 1578., 1581—83., 1587. években is, 183 ugyanennyi 1590-ben is. 184 1592 januárjában Illésházy István részletes jelentésben foglalkozik az akók problémájával, s többek között azt írja, hogy a pozsonyi akó 40 kis pozsonyi pintes, míg a budai akó 32 nagy budai pintes, a különbség miatt a kamarának kára van. 185 Stompfa (Pozsony) 1592. évi összeírásában viszont már a pozsonyi reformált bor- és gabonamérték (mensura quam vini tam frumenti reformata Posoniensis) használatát közli. 186 Hangsúlyozom a reformált jelzőt, ugyanis mint ezt a pozsonyi iccénél részletesen tárgyalom (ld. 3.2.11.117), 1592-ben vezették be a budai iccét a kisebb pozsonyi icce helyett, s lett ez az új pozsonyi icce, de az akó nagysága nem változott, csak az icce száma: csökkent 64 iccére (32 pintre), s ezt írja Huscava is. 187 Vagyis 1593-tól számolhatunk a pozsonyi akónál is ez új icce értékkel. S ezzel számolnak a környéken, így pl. 1614-ben Dévényben (Pozsony), 188 1618-ban Bazinban (Pozsony), 189 1637-ben már a zalai Deákibanis. 190 Az 1655:31. tc. még inkább az 1715:53. tc. (ld. 2.42.1) országosan elterjesztette. Pozsony megye 1767. évi jelentése szerint az akó 64 híg icce, 191 az 1767. évi pozsonyi vizsgálat szerint vízzel mérve 64 helyi icce, akolóval 66 icce az akó. 198 Tierenberger vizsgálata szerint 1775-ben a pozsonyi akó 2944 bécsi köbhüvelyk, 193 ami annak mértékével: 18,2746 cm 3 (Id. 4.22.2) számolva 53,801. Az 1776. évi vizsgálat szerint 64 pozsonyi híg icce vízzel mérve, 194 akolóval 66 icce. 195 Az 1779. évi helytartótanácsi vizsgálat ismét 64 híg icce nagyságot állapít meg. 196 Az 1781. évi vizsgálat szerint is 64 pozsonyi icce, s nem azonos a bécsi akóval. 197 Az 1793. 10 Bogdán 145
