Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

évi országgyűlési bizottság ismét 64 pozsonyi híg icce nagyságot állapít meg.

198 Ennyit szab az 1807:22. tc, ezt közlik a törvényhatóságokkal.

199 Ugyancsak enynyit a pozsonyi mértékek problémájával foglalkozó országgyűlési bizottság, és a helytartótanácsi újabb vizsgálat.

200 Jáckel 1828-ban a pozsonyi icce űrtartalmának vizsgálatakor, mikor is annak nagyságát párizsi köbhüvelykre számította ki (ld. 3.2.11.117), azt 64-gyel szorozva a pozsonyi akót (és mérőt) 0,91472 bécsi akóval egyenlősíti, s azt írja, hogy az 53,3436 l.

201 Pedig a bécsi akó hiteles űrtartalmával: 56,489 1 (ld. 3.2.2.10) számolva az csak 51,76 1 lenne. Az őt magyarosító Pethe 1830-ban ugyancsak 64 iccés pozsonyi akót 2689,176 852 párizsi köbhüvelyk, illetve 0,919 bécsi akó nagynak mondja,

202 ami az előbbi értékével: 19,8363cm

3203 53,3435 1 — vagyis a Jáckel-féle metrikus nagyság —, a bécsi viszonyszámmal viszont 52,01. Leuchs 1834-ben ugyancsak a 64 iccés és 0,818 412 bécsi akó, illetve 53,353 1 nagynak írja,

204 viszont a bécsi viszonyszám alapján az csak 46,31 1 lenne. Ugyanez évben Niemann 65 iccének, illetve 53 3/101 nagynak mondja.

205 Gaal 3839-ben 65 icce, illetve 51 7

/

8 bécsi pint nagyságot ad,

206 ami az utóbbi metrikus értékével: 1,41471 (ld. 3.2.24.8), 73,391 lenne. Fényes 1842-ben csak 64 iccét ír, illetve, hogy a pesti akóval azonos.

207 Az 1843. évi országgyűlési bizottság törvényjavaslatában szintén csak a 64 iccés nagyság szerepel.

208 Az 1843. évi Vademécum a pozsonyi akót 64 icce, illetve 2689,1868 párizsi köbhüvelyk nagynak írja (tehát a Pethe-féle adatot közli), de megjegyzi, hogy ez a tiszta bor, seprő nélkül, avval, mint ahogyan a pálinka akó is csak 60 icce,

209 ami a pozsonyi icce értékével: 0. 8393 1 (ld. 3.2.11.117), 50,36 1. Littrow szerint 1844-ben a pozsonyi akó 64 icce, illetve 37,686 bécsi pint,

210 ami annak értékével: 1,41471 (ld. 3.2.24.8), 53,31 1. Az 1848. évi törvényjavaslat csak 64 icce nagyságot ad,

211 Rumler viszont 1849ben csak metrikus értéket: 53,3341.

212 Amikor 1853-ban a bécsi űrmértékeket bevezettetik nálunk, a pozsonyi akó nagyságát 0,956 67 bécsi akó, illetve 38,2269 bécsi pint nagyságban állapították meg,

213 ami a bécsi akó említett értékével 54,136 1, a pint ugyancsak említett értékével 54,07 1. Finály 1853-ban viszont a 64 iccés pozsonyi akót 0,5195 bécsi akó nagynak írja — ami nyilvánvaló tévedés —, illetve 53,244 4 l-nek.

214 Stephens 1855-ben az 1853. évi rendelkezés adatait ismétli.

215 Az 1867. évi törvényjavaslat a 75 iccés magyar akót 0,956 67 bécsi akó, illetve 0,541 369 9 hl nagyságúnak vette,

216 vagyis az 1853. évi rendelkezés viszonyszámát beszorozták a bécsi akó metrikus értékével. Az 1869. évi, majd az 1873. évi átdolgozott javaslatban már csak a metrikus érték szerepel, az előbbivel egyezően.

217 Az 1874:8 tc. pedig így rendelkezett: 1 magyar 64 iccés akó = 0,5430 hl, vagyis 54,301, s ezt az eredményt csak úgy kaphatta, hogy az általa megszabott icce nagyságot: 0,8484 l-t megszorozva 64-gyel és kerekített. Végezetül, mint érdekesség, Ereky 1881-ben így ír: 1 pozsonyi akó, a magyar akó vagy pesti akó=64 magyar icce = 52,1521 (seprő nélkül 60 icce, de ezt ritkán használják), s az icce nála 0,846 l,

218 de ha ezt szorzóm 64-gyel, akkor 54,1441 az akó nagysága. Nyilvánvaló a tévedése. S még egy tévedés: a Mezőgazdasági lexikon 1906-ban azt írja, hogy a a pozsonyi vagy magyar akó az 64 pint,

219 az icce helyett. A szemle egyértelműen bizonyítja többek között azt is, hogy a kétségtelen viszonyszám (64 icce) esetében is a különféle átszámítások milyen nagyság-eltéré-