Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

Csak az 1854. évi mértékhitelesítési rendelet vezette be azt a később is érvényesített alapelvet, hogy a hitelesítés a mérték használatának gyakoriságától kell hogy függjön. Ezért így intézkedett: a kereskedők, mértéket használó kézművesek a városokban 2, vidéken 3 évenként, a mészárosok, a töltelékkészítők, a hal- és vadkereskedők, valamint a mértékkészítő kézművesek évenként kötelesek mértékeiket hitelesítetni. A hitelesítésért természetesen díjat kellett fizetni. Az egyes törvényhatóságok szabták meg a díj összegét. De nem mindenütt és nem mindig. Sokfelé a szokás alakította, s nemegyszer bizony az emberi haszonvágy, nemcsak a 19. sz. elejére, és nemcsak Erdélyre jellemző az, hogy a vásárbírók, a piacfelügyelők a hitelesítésért „szerfeletti taxákat szoktanak szedni", s a guberniumnak kellett 1823-ban intézkedni, darabonként 3 krajcárba maximálva a díjat. Országosan próbálta e kérdést rendezni az országgyűlés gazdasági bizottság az 1843. évi mértéktörvény tervezetében: a nagyobb mértékekért 30, a kisebbekért 6 krajcár díjat javasolt.

619 De ez csak terv maradt. Tényleges rendezésre azonban csak a mértékhitelesítő intézetek szervezésekor került sor. Az 1854. évi rendelet ezen intézetek működési költségeit a díjakból akarta fedeztetni, ezért a díjak megállapítását a törvényhatóságokra bízta azzal a feltétellel, hogy a hatáskörükben egységes legyen a díj, és hogy ez ne legyen kevesebb, mint a pesti intézet megküldött tarifa-tervezete. E terv a mértékek szerint változó, 27 tételben sorolt, 1

/

2

—10 krajcár, kivételesen 45 krajcár, illetve 1 forint díjakat állapított meg. A híg űrmértékeknél az 1 akósra 10, a félre 6, a negyedre 3,1 pintre 3, iccére 2, messzelyre, fél messzelyre 1, hordónál akónként 2 krajcár. Száraz űrmértékeknél 1 mérő 10, fél és negyed mérő 3 krajcár. Súlyoknál 25, 50, 100 fontosra 5, 10, 15, 20 fontosra 3, 1—10 font között 1, minden kisebbre x

\

2 krajcár, mérlegeknél 5 mázsáig 30, 10 mázsáig 75 krajcár, 10 mázsán felül 1 forint, saját mérlegnél 20 krajcár. Újrahitelesítésnél a díjak fele fizetendő.

620 A pest-budai mértékhitelesítő intézet végleges díjszabása egyes tételeket összevont, illetve bővítette a mérőeszközök körét, egyes díjakat csökkentett, másokat megemelt, s 35 tételben 1

/

2

—30 krajcár, kivételesen 10, illetve 1 forint díjat szab. A híg űrmértékeknél 1 akó 6, fél akó 4, negyed akó 3, 1 pint, icce, messzely, félmesszely l-l krajcár, hordóknál akónként 3 krajcár, a száraz űrmértékeknél 1 mérő 12, a fél mérő 8, a negyed mérő 5, kisebb mértékekre 2 krajcár, a súlyoknál 50 és 100 fontra 5, a 10, 15, 20, 25 fontra 3, 1-től 10 fontig 1 és 1 font alatt V

2 krajcár, a mérlegeknél tizedes, százados mérlegre 30, a serpenyős és gyorsmérlegnél 1 mázsáig 15, 1—5 mázsánál 25, 5—10 mázsa között 40 krajcár, 10 mázsánál és fölötte 1 forint, szabályzó mérlegnél 6 hüvelykig 15, 12 hüvelykig 20, 1—2 láb között 24, 2 láb fölött 30 krajcár, csokoládé és gyógyszerész mérlegre, arany-ezüstdrágakő mérlegre, valamint a cukorfok és alkoholmérőre 1—1 forint, az akolóért 30 akóig 10, 50 akóig 15, 50 akón felül 20 krajcár, a csapófáért 1 krajcár a díj. Az újrahitelesítésnél a fenti díjak felét fizették.

621 Mind ezen, mind a többi intézet díjszabásai a későbbiekben is e nagyságrenden maradtak. A méterrendszer bevezetése után a minisztérium természetesen újból