Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

szélességmérésen (ld. 2.3.4.2.) keresztül földmérték is lett (ld. 4.2.82.). Van azonban olyan adatom is — meglátjuk —, amikor az út a szőlő hosszúságát jelöli; ez esetben a tőketávolságot adják meg. Vizsgáljuk előbb az elsőt. A Nagykőrös (Pest) határában levő Lencsécs és Világos nevű szőlők 1820. évi „lépéssel való felmérése" alkalmával bevezetőül megjegyezték: „egy Ember kapálló Szőllőbe fel vévén Husz utat, ötven Lépés hosszúságú út, mely szerint egy Ember kapálló Szőllő tesz egy ezer Lépésre kiterjesztet Utat", aztán az út/lépés/kapa/tized fejléc alatt az egyes gazdáknál úgy töltötték ki e rovatokat, hogy az út rovat és a lépés rovat beírt számadatát — külön papíron — összeszorozták, a szorzatot osztották ezerrel, s az eredményt írták be a kapa, illetve a tized rovatokba;

988 vagyis bonyolult területszámítást végeztek, mint ezt a négyszöglépésnél kifejtettem (ld. 4.2.53.1.). A lényeg az, hogy 1 út= 1 lépés, kérdés, milyen lépés ez. A válasz keresésénél két dolgot kell figyelembe venni. Az egyik az, hogy a lépés metrikus nagyságának megállapításával egyúttal megállapítjuk az akkori sortávolságot (amelyik pedig bizonyos mértékig involválja a tőketávolságot). A bevezető megjegyzésből pedig következik az is, hogy a kiválasztott lépésnagyság alapján kiszámított kapás nagyságának illeszkednie illenék a kapás átlagos nagyságához (ld. 4.2.29.). Sor- és tőketávolságra konkrét adatunk azonban csak a 19. századból van, mivel Lippai már nem írhatta meg szőlészeti kötetét, Nagyváti pedig e téma tárgyalásánál nem ad nagyságot.

989 Az első adat Schamsé 1835-ből,

990 majd Keleti következik az 1860 és 1873 közötti évekre,

991 végül Entzék 1868—1869-re,

992 Nagykőrös tájékát sajnos egyik sem említi. Bécsi lábban (ld. 3.2.9.4.) közölt adataik szerint a sortávolság 2 V

a

—4 láb (79,0—126,5 cm) között úgy változott, hogy 57% 3 láb (94,8 cm), a tőketávolság pedig 2—4 láb (63,2—126,4 cm) között, 50%-ban 3 láb. Tehát ez időszakban az átlagos sor- és tőketávolság 3 láb, illetve 98,4 cm. Ez a nagyság már eleve kizárja a kettőslépések (ld. 3.2.11.5.) lehetőségét. A közönséges lépések közül legközelebb áll hozzá a királyi lépés: 93,78 cm (ld. 3.2.11.3.), csakhogy ez időben ez a mérték már nem dívott, ki kell zárnunk a lehetőségét. Marad a közönséges lépés: 63,2cm, a katonai: 75,84cm, a mérnöki: 79,0cm (ld. 3.2.11.1., 3.2.11.2., 3.2.11.4.). Az első a 2 láb az utolsó a 2 l

/a láb nagysága, a középső megközelítené a 2 7

4 lábat, csakhogy az első kettőnek megfelelő nagyságú sortávolság nincs, így e két lépés nagyságát ki kell zárni; maradt tehát a 79,0 cm mint a mérnöki, korábbi nevén a földmérő lépés nagysága. Ezzel számolva 1 kapás nagysága 624 m

2 lenne, s ez valamelyest megközelíti a kapás nagyságok egyik gyakoriságát: a 200 négyszögölnek megfelelő 719m

2-t (ld. 4.2.29.22.). A másik gyakori nagyság a 100 négyszögöl, vagyis 359 m

2

, ezt a közönséges lépéssel számított nagyság közelítené meg (399 m

2

), de az e lépésnek megfelelő, vagyis 2 lábas sortávolság már nem létezett (így az előbbinél kisebb kapásnagyság gyakoriságot már eleve ki kell zárni). A következő gyakori nagyság a 250 négyszögöl, vagyis 899 m

2

, ezt azonban csak a királyi lépés közelítené meg (479 m

2

), láttuk viszont, erről nem lehet szó. A másik gyakoriság a 300 négyszögöl-