Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
Kecerpeklény (Sáros) ugyanez évi összeírásánál a kertnek csak a szélességét mérték öllel, a hosszáról csak azt írták, mettől meddig terjed. 165 Tarcal (Zemplén) ugyanez évi felmérésekor a szőlők hossza mellett széltét alul, felül mérték lépéssel (ld. 3.2.11.), így írván a nagyságot. 166 Sziget (Máramaros) 1771. évi kamarai összeírásánál a mért adatokat négyszögölben és lábban közlik, de úgy adták a lábakat össze, mintha hosszmérték lenne: 6 láb = 1 nöl, 167 holott az 36 négyszögláb. Vanyarcon (Nógrád) ugyanez évben a szántók mérése előtt tervet készítettek, megadva a szántók hosszát és széltét, de területét is nőiben és holdban. 168 Csupán megemlítem itt Tierenberger 1775-ben Selmecen végzett, többször idézett bányamérték-vizsgálatát (ld. 2.4.4., 3.2.9.3., 3.2.17.2., 4.2.80.2.), mert nyilvánvaló, hogy e munkája során konkrét méréseket is végzett. Nagyfüged (Heves) 1777. évi felmérésekor ismét kerülettel (mérföldben) határozták meg a területet. 169 Tállya (Zemplén) 1780. évi összeírásakor a szőlők szélességét lent, középen, fent mérik a hosszúság mellett. 170 Kunszentmiklós 1784. évi felmérésekor sok mértékkel éltek: rúd (ld. 3.2.22.), királyi öl (ld. 3.2.17.7.), kerékfordulás (ld. 3.2.7.), bécsi öl (ld. 3.2.17.3.) és négyszögöl (ld. 4.2.55.3.); és két módszerrel. A hagyományosan dolgozó földmérők a szántónál királyi és bécsi öllel mérnek, rúdban adva a vastagságot, rétnél kerékfordulással és bécsi öllel; a szakképzett geometra pedig mindkettőnél bécsi öllel a hossz mellett a széltet alul, felül mérve négyszögölben ad nagyságot. 171 Budán 1793-tól a telekfelmérési könyvekben a házalaprajzokon már jelölik, tehát mérik a kiterjedést, az öl és láb mellett hüvelyk (ld. 3.2.6.3.) mértékkel is. 172 Hajdúszoboszlón ugyanez évben a kenderföldeknél lánccal mérik a nyíl szerinti részeket; 173 s ugyancsak így 1799-ben is. 174 Várad (Bihar) 1798. évi kamarai becsüjénél az erdőt „egy summába 474 köbles térségűnek" becsülték, s hogy a becsüt pontosítsák, három szakaszban „egy köböl térségnyi erdőt felmérvén" próbavágást végeztek. 175 Hogyan mérhettek egy köböl térséget erdőben? Csak úgy, hogy valamilyen hosszmértékkel megmérték az egységnyi terület széltét-hosszát; tehát a köblösnek is volt ismert kiterjedést mérő száma. Csatka (Veszprém) 1805. évi összeírásakor az erdő nagyságát a két évvel korábban készült „hiteles földmérői térképről" állapították meg. 176 Sárospatakon (Zemplén) 1807-ben ugyanígy. 177 Nagykőrösön (Pest) 1820-ban a „Lentsés és Világos nevű szőllőknek Lépéssel való fel mérése" című irat bevezetőjében megmondják: „egy Ember kapálló Szőllőkbe fel vévén Húsz utat, ötven Lépés hosszúságú út, mely szerint egy Ember kapálló szőllő tesz egy ezer Lépésre ki nyújtott Utat", s a jegyzék fejlécében az út, lépés, kapás, tized rovatokat úgy töltötték ki, hogy az utat (ld. 3.2.28.) a lépéssel (ld. 3.2.11.) szorozták, a szorzatot osztották ezerrel, s az eredményből az egész számot beírták a kapás, a törtet a tized rovatába, 178 vagyis a mai tizedestörtnek megfelelően.
