Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
azonban már három helyen mérik: lent, középen és hátul, királyi öllel, arasz pontossággal, s ez adatokat rögzítik. 154 Hódmezővásárhelyen (Csongrád) 1756-ban 100 bécsi öles láncot használva, „minden olyas láncot Négy szegekben gondolván", osztják a szállásföldeket (ld. 4.2.42.). Naiv fogalmazása ez a területmérésnek. 1761-ben kezdik meg Székesfehérvárott a négyszögöl beírását a telekkönyvbe, 155 tehát annak számítását is. Martonvásár (Fejér) 1762. évi kamarai összeírásakor a szántó hosszát-széltét mérik 20 öles kötéllel. 156 A Batthyányak uradalmi mérnöke, Kovács János a körmendi uradalomnak az úrbérrendezéskor, 1762-ben készült felmérése alapján készített birtokkönyvének bevezetőjében megmondja, hogy a felmérést a Hármaskönyv szerinti királyi öllel végezték, s hogy a királyi hold nagyságát: a 864 királyi négyszögölet (így nevezve!) miként alkalmazta, illetve művelési ágakként miként csökkentette királyi négyszögölben adott kisebb egységre, s hogyan arányosította a pozsonyi mérőhöz, illetve a bécsi négyszögölhöz. Valóságos metrológiai értekezés. 157 A körmendiek azonban 1763-ban a „mathematicus Kovács János úr által folytatott" felmérés ellen protestáltak, mondván: „semminemű leveleinket az mathematicus úr mértékje szerint följegyzett hold földeihez nem alkalmazhattuk". Ő felmért „minden haszontalan füves, tövises, nádas, hegy, völgy, posvány és maid mindenkoron vizet hizlaló helyeket ... és mindennemű classificatio nélkül ... egy summában egyenlő consideratio alá vetődtek", továbbá: „országunk bevett szokása tartya, hogy az távol levő földek sokkal nagyobbak szoktak lenni az közel levő földeknél, azon okból ti. mivel azoknak cultivatiojukra nagyobb fáradtság és több költség kívántatik", de erre „Kovács János úr ... nem reflektálván", mindegyiket egy mérték alá szabta, végül: nem vette figyelembe, hogy a Rábán túli földek részint szárazak, részint viszont árterületiek. 168 Mera (Heves) 1766. évi kamarai összeírásában ismét találkozunk a kerülettel való területméréssel, igaz, épületeknél. 159 Martonos (Bács) 1766. évi kamarai becsűje szerint geometra mérte fel — térképet is készítve —, holdban adva meg a nagyságot, a térképen azonban — nem nevezve, csak jelölve — négyszögöl—hold viszonyt is közöl, amiből megállapítható, hogy a hold 1600 nöl. 160 Retteg (B. Szolnok) 1767. évi összeírásakor az épületeket közönséges öllel (ld. 3.2.17.1.), a telket viszont királyi öllel (ld. 3.2.17.7.) mérik, széltet-hosszat adva meg. 161 Béllye (Baranya) ugyanez évi kamarai összeírása — térkép, több tervrajz melléklettel — szintén geometra felvétele, illetve felmérése, bécsi négyszögölből alakítva hold (1000) és kaszás (500) nagyságot. 162 Szolnok 1768. évi kamarai összeírásakor öllel mérték a ház, kert széltét-hosszát, négyszögölben megadva a területet. 163 Györké (Abaúj) 1770. évi összeírásakor a telekek széltét-hosszát mérték, így adták nagyságát, s a telek felezésekor annak szélességét felezték. 164
