Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
fertály (átlag 40,6 ár), a cira (átlag 2,03 ár) felezi, mintha oktál lenne; a szőlőnél viszont három tag ismert, itt is a fertály (átlag 81,8 ár) kezd, ezt felezi szabályosan az oktál (átlag 42,9 ár), s ezt pedig a cira (átlag 21,4 ár), vagyis ez utóbbi tizenhatod értelmű. E korszakban három újabbat ismerünk meg, de ezek már csonkán élnek, amint a vonatkozó táblázatból (ld. 2.2.6.2.2.2.) látható. Mindegyike a szőlőnél dívott. Buda környékén élt a fertály (28,8 ár), s ezt felezi az oktál (14,4 ár). Heves megyéből csak egy tagot ismerünk: a fertályt (28,8 ár), tehát a budaival egyenlő nagy, s lehet, hogy azonos vele. Erdélyben pedig csak az utolsó tag ismert: az oktál (8,6 ár). Megismétlem a korábban mondottakat (ld. 2.2.6.2.2.2.): a mérték mivolta, neve önmagában is bizonyítja, hogy felezőrendszer útján jött létre, s az egy tagból ismerteknél legfeljebb arról lehet szó, hogy a megismerés időpontjában már csak az a rendszertag élt önmagában, s maga a rendszer már kihalt. Tájilag sajátosként három rendszert ismerek. A Jászságban, Felsőszentgyörgyön a redempció idejében háromtagú rendszer élt (táblázatát ld. 2.2.6.2.2.3.). Alaptag a katasztrális hold (57,5 ár), ebből 10 adott 1 figurt (5,75 ha), amiből 4 tett ki egy kötelet (23,0 ha), a figurnak tehát fertály nagysága és értelme van, következőleg fordítva is épülhetett. A rendszer kevert számrendű. A Mármar osban, Sziget, Bocskó, Rónaszék környékén dívó rendszer (táblázatát ld. 2.2.6.2.2.3.) háromtagú. Alapegysége a rúd, konkrét nagyságát azonban nem ismerjük (kb. 72—108 m 2 ), 10 rúd az egy fertály (kb. 7,2—10,8 ár) és 4 fertály az egy hold (kb. 28,7—43,2 ár). Kevert számrendű ez is, s szerkezetében az előbbivel azonos. A pozsonyi (de esetleg budainak is nevezhető) mértékrendszer, amint a vonatkozó táblázat (ld. 2.2.6.2.2,3.) mutatja, kéttagú. Alapegysége a pozsonyi négyszögláb (0,10 m 2 ), ebből 36 ad egy pozsonyi négyszöget (3,61 m 2 ); ez négyzetmérték, mert 6X6 láb, tehát a hatos számrendszeren épül. A 13 sajátos temlet-földmértékrendszer csak abban egyezik, hogy területileg is sajátosak. Közülük a bányamérték és a felezőrendszer dolgozott mesterséges, korszerűbbnek nevezhető módon, a többi a hagyományos, természetes rendszerépítési módot alkalmazta. És meg kell ismételnem a figyelmeztetést: nem állítha^ tom, hogy az ismertetett mértékrendszereken kívül több nem volt. Lehetséges. Mint ahogyan az is, hogy a tárgyalt mérték viszonyok némelyike valójában rendszert alkotott, csak éppen nem találtam erre vonatkozó adatot. 4.4.4. A mértékalakot elvileg az etalon alakíthatja, ilyent azonban csak a királyi holdnál ismerünk: 12X72 királyi öl (ld. 4.2.24.3.) és a katasztrális holdnál feltételeztem azt: 16x99 bécsi nöl (ld. 4.2.24.2.). A gyakorlatban a helyi terepadottságok, a településszerkezet, a határhasználat, a művelési ág határozzák meg, tehát sokféle lehet, sokszor szabálytalan alakú is, s természetesen az idő tengelyén változható. A szabályos alak a négyzettől a téglalapon át a hosszú csíkig változhat. Az eddigiekben megismert néhány oldalviszony segítségével próbálkozhatunk csak képet alkotni az alakról. És bizonyos, hogy ez nem reprezentál. Nem csupán
