Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

a helyi változatok bősége miatt, hanem azért sem, mert a 88 mértékegység közül csak 14 mértékre van adatunk. A tendencia (a trend) azonban mégis csak tájékoztat valamelyest, nem lesz felesleges a szemle. Az arányosság első tagja mindig 1, nem ismétlem, csak a második tagot írom, a művelési ágat jelzem. Nézzük meg először a helyzetet mértékek szerint. Dönüm, szántó: 1,0, vagyis négyzet (ld. 4.2.12.). Hold, szántó: 3,06, 4,5, 7,7, 12,0, 13,3 (ld. 4.2.24.1.19— 4.2.24.1.21.) —katasztrális: 6,0(ld. 4.2.24.2.) — királyi: 6,0 (ld. 4.2.24.3.). Tehát 3,06 és 13,3 között változott 7 viszony, még szabályosnak tekinthető téglalaptól a hosszú csíkig terjedt az alak. Hordó, szőlő: 1,75,25,0, 84,0(ld. 4.2.25.1.3.); tehát 3 alak a majdnem négyzettől az egész keskeny csíkig terjed. Kapás, szőlő: 1,06, 1,33, 1,5, 1,5, 1,5, 1,6, 2,0, 2,0 2,1, 2,1, 2,5, 6,8 (ld. 4.2.29.1.13.); tehát)l,06—6,8 szélső, 1,3—2,5 középértékkel változik 8 alak úgy, hogy az 1,5, a 2,0 és a 2,1 gya^. kori, az alakok többsége szabályos téglalap, az eleje majdnem négyzet, a vége hosszabb csík. Kerékalja, szántó, rét: 267,0, 315,0 (ld. 4.2.33.), mindkét alak na-, gyon keskeny csík, tényleg majdnem „kerékvágás". Köböl, szántó: 200,0 (ld. 4.2.38.1.10.), ugyanazt mondhatom az alakra..Kötél, szántó: 2,08, 2,08, 10;0, 21,0, 26,0, 26,6, 63,0 (ld. 4.2.39.1.5.), a 6 alakból kettő azonosan szabályos téglalap, a többi egyre jobban nyúló csík. Kötél, bánya: 1,0 (ld. 4.2.39.2.), vagyis négyzet. Lánc, szántó: 1,0, 12,0, 2 alak a négyzettől a csíkig — szőlő: 6,0, nyújtott téglalap — rét: 16,0, ez is csík(ld. 4.2.42.). Négyszögmértékek, általános: 1,0 (ld. 4.2.51.—4.2.52.), mindegyik négyzet, kivéve a négyszögrúd egyes tételeit a szántónál: 1,66, 4,0, 6,0, 6,19 (ld. 4.2.56.), 4 alak a szabályostól a nyújtott téglalapig. Telek, bánya: 1,33, 2,0,2,0, 4,0,4,0, 6,0 (ld. 4.2.80.2.), 4 alak, 2 gyakoriság, a közel négyzettől a kissé nyújtott téglalapig. Szabályos képzés, mert a régi teleknél a változatlan szélesség mellett a hosszúság növekszik az alapegység hozzátételével, az új teleknél az aknatelek hossza lesz a tárnatelek szélessége, ennek kétszeres a hossza, a kis tárnateleknél pedig az előbbi szélességét felezték. Telek, mezőgazdasági: 1,5, 1,6, 1,62, 1,87, 2,05, 2,9, 3,25, 3,6, 5,1, 5,15, 5,54, 8,8, 18,7 (ld. 4.2.80.3.), gyakoriság nélkül 13 alak, közülük 8 szabályos téglalapnak nevezhető, kettő már hosszabb, s kettő kivételként nyúlik csíkká. Azt külön csoportosítás nélkül is megállapíthatjuk e szemléből, hogy egy-egy művelési ágra nincs jellegzetes oldalviszony, illetve alak. S ezt elmondhatjuk a mértékek jókora többségéről is. Egyértelműen észrevesszük, ha nagyságrendbe sorolva a viszonyszámokat, melléjük tesszük a mértékeket. 1,0 dönüm, bányakötél, lánc, négyszögmértékek — 1,06 kapás — 1,33 kapás, bánya (akna)telek — 1,5 kapás, mezőgazdasági telek — 1,6 ugyanaz — 1,62 ugyanaz — 1,66 négyszögrúd — 1,75 hordó — 1,87 mezőgazdasági telek — 2,0 kapás, bányatelek, bánya (tárna)telek, mezőgazdasági telek — 2,08 kötél — 2,1 kapás — 2,5 kapás — 2,9 mezőgazdasági telek — 3,06 hold — 3,25 mezőgazdasági telek — 3,6 ua. — 4,0 négyszögrúd, bányatelek, bánya (tárna)telek — 4,5 hold — 5,0 kapás — 5,1 mezőgazdasági telek — 5,15 ua. — 5,54 ua. — 6,0 katasztrális hold, királyi hold, lánc, négyszögrúd, bányatelek — 6,14 négyszögrúd — 6,8 kapás — 7,7 hold — 8,8 mezőgazdasági telek — 10,0 kötél — 12,0 hold, lánc — 12,5 hold — 13,3 hold — 1,60 lánc — 18,7 mezőgazdasági telek — 21,0 kötél — 25,0