Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

meg,

2448 A meghatározó azonban természetesen a tőke, ezért nem választom külön a karót, a kettőt együtt tárgyalom itt. Egyébként latin szövegben a tőke vitis,

2449 a karó palus,

2450 a németben Weinstock, illetve Weinpfahl, Pfahl.

2451 A szőlőtőkével meghatározott területegység viszont, ha ennek konkrét nagysága van, egyúttal megadja a tőketávolságot is; adataimat kiegészítettem tehát a csak a tőketávolságra vonatkozó, tehát a forrásban nem mértékként szereplő adatokkal annak érdekében, hogy az előbbieket értékelni, s általuk esetleg tovább számolni, becsülni lehessen. Megadják tehát 1 szőlő helyigényét, s ezzel mint — esetleg nem ismert — mértéknek ott és akkor dívó nagyságát. Ezzel egyúttal lehetőséget kapunk arra, hogy a konkrét nagysággal ismert más szőlőmértékeknél szükség esetén a vonatkozó tőkeszámot megállapíthassuk, s más adatokkal összehasonlíthassuk. Az adatokat először tájrendben mutatom be. A konkrét nagyságot nem, csupán a más mértékre vonatkozó viszonyt közlő adatokat soroltam be, s ha van rá lehetőség, nagyságát becsülni próbálom. A közölt nagyság mindenkor 1 szőlőtőkére vonatkozik, ezért e nevet csak szükség esetén ismétlem. Felvidék. Zemplén megye 1776. évi becsüje megadja a szőlők nagyságát nőiben és a tőkék számát, ennek eredményeként: 0,1660—0,2000, átlag 0,1830 nöl,

2452 vagyis 0,5969—0,7192, átlag 0,6581 m

2

. Dunántúl. Sopron megye: Fertőmellék, 1860. 0,2509 nöl,

2453 vagyis 0,9025 m

2

. Vas megye: Kőszeg vidéke, 1860. 0,3425 nöl,

2454 vagyis 1,2321 m

2

. Zala megye: Kővágóőrs, 1890 előtt, 1 tőke=0,001 vágó.

2455 Tolna megye: Decsi, 1860. lugas 0,4164 nöl,

2456 vagyis 1,4978 m

2

, 1868-ban ugyanannyi.

2457 Esztergom megye: Esztergom vidéke, 1868. 1 tőke=0,001 kapás = 0,2000 nöl,

2458 vagyis 0,7192 m

2

. Buda, 1835. 1 tőke=0,00012 fertály=0,100 nöl,

2459 vagyis 0,3596 m

2

. A nagytáj összegezve: 7 szölőtőke=Ö,000l2 fertály; 0,001 kapás; 0,001 vágó; 0,1000—0,4164 szélső értékkel átlag (lugas nélkül) 0,2234 nöl, vagyis 0,3596—1,4978, átlag 0,8033 m

2

. Duna—Tisza vidék. Pest megye: Nagykőrös, 1820. 0,1735 nöl,

2460 vagyis 0,6241 m

2

. Heves megye: Gyöngyös környéke, 18—19. század, 0,1333 nöl,

2461 vagyis 0,4793 m

2

. Eger környéke, 1869. 0,2509 nöl,

2462 vagyis 0,9025 m

2

. Csongrád megye: Vásárhely, 18. század, 1 tőke=0,02 út.

2463 Becsülni csak úgy tudjuk, ha feltesszük, hogy a viszonylag közeli híres ménesi borvidék éreztette hatását, s annak adatához, a sűrűség miatt, bizonytalansági tényezőként hozzáteszünk 20%-ot, akkor ugyanis 0,1659 nöl, vagyis 0,5966 m

2 (1. később) lehetett. Szeged, 1812. 1 tőke=0,02 út.

2464 A becsühöz legfeljebb csak az előbbi támpontot alkalmazhatnánk. Békés megye: Füzesgyarmat, 1825.1 tőke=0,0005 kapás.

2465 A becsühöz támpont nincs. A nagytáj summázva: 7 szőlőtőke=0,0005 kapás; 0,002 út; 0,1333— 0,2509 szélső értékkel átlag (becslések nélkül) 0,1859 nöl, vagyis 0,4793—0,9025, átlag 0,6685 m

2

. Erdély, Partium. Arad megye: Ménes, 1835. 0,1383 nöl,

2466 vagyis 0,4973 m

2

, 1860. 0,2509 nöl,

2467 vagyis 0,9025 m

2

, 1868. 0,2509 nöl,

2468 vagyis 0,9025 m

2

. Maros vidék, 1860. 0,2932 nöl,

2469 vagyis 1,0545 m

2

. Szatmár megye: Szamos