Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

az ebből főzött pálinka, mint ezt az okánál (ld. 4.2.59.), illetve az üstnél (ld. 4.2.83.) indokoltam —, a szilvásnál akkora a hold és az a hold, amelyiknek 50 üst pálinkát adó gyümölcse terem, tehát lehet kevesebb és több az említett 1300 nőinél. 4.2.78. SZŐLŐ Művelési ág ez is. Az előző korszakban tárgyalt adataim alapján úgy véltem, hogy a szőlő, a darabszám jelzett szőlő csak esetenként az adott helyen, bizonyos időtartamon belül volt kialakított egységnyi nagyság, s mindenki tudta ott és akkor, hogy „a" szőlő mekkora.

2446 E korszakban hasonló a helyzet, de még kivételesebb, ritkább jelenség; értelem szerint a darabnál (ld. 4.2.10.) ismertettem ezen adatokat. Itt csupán azért foglalkozom vele, mert előfordul, hogy a 19. századi hazai irodalomban (és esetleg ezek alapján későbbiekben is) konkrét nagysággal meghatározott mértékként említik „a" szőlőt, természetesen tévesen, a szerzők ugyanis nem ismerték az ott dívó mértékegységet, illetve a nevét. Luebecknek 1812-ben megjelent gazdasági lexikonában a mértékek ismertetésénél azt írta, hogy egy szőlő, a szőlő Buda környékén 800 nöl.

2447 Ez ugyanis az ott dívó fertály nagysága (ld. 4.2.19.). • 4.2.79. SZŐLŐTŐKE A szőlő termőegysége, telepítési módja hosszú időre — kiöregedésig — meghatározza a szőlő jövőjét. Nem mindegy ugyanis milyen távolságban vannak egymástól a tőkék. A szőlő termesztésének és művelésének módja meghatározza az egyes tőkék helyigényét, ez pedig megszabja a sor- és tőtávolságot. A szőlőnél általában a kettő nem azonos, nem négyzetes a telepítés, az előbbi több, az utóbbi kevesebb. A tőtávolság minimumát meghatározza részint az a követelmény, hogy a szőlő elegendő napfényt kapjon, másrészt pedig az, hogy a tőkék között, azok károsítása nélkül, a kapa elférjen. Vonatkozik ez természetesen a sortávolságra is, de ott még az embernek is el kell férnie — s nevezik ezért a sorközt útnak is —, ez tehát több az előbbinél. A maximális távolságot pedig a termesztési érdek szabja meg: attól függ a szőlő-, illetve a bortermés, hogy a meghatározott egységnyi területen hány tőke van. E tényezők határozzák meg tehát a szőlő sor- és tőtávolságát, amelyet együttesen tőketávolságnak nevezhetünk. Ez lehet természetesen sűrű, közepes és ritka. Tehát a szőlő konkrét nagysága a termést nem határozza meg pontosan, csak a tőkék számával együtt, mert pl. 100 m

2-en lehet 80, de lehet 240 tőke is. A tőketávolság természetesen településenként, sőt, egy szőlőhegyen belül szőlőnként is változhat, és változik is, mégis van egy átlag, amely arra a szőlőkultúrára, borvidékre jellemző. A mondottak alapján érthető, hogy a szőlőtőke bizonyos esetekben földmérték lett, akár önmagában, akár másik mérték meghatározójaként. Mivel pedig a szőlő sokszor karós művelésű, karó pedig általában minden tőke mellett van, előfordul, hogy az egység nagyságát nem a tőkék, hanem a karók számával határozzák 28 Bogdán 433