Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
tatja, a szekér—kaszás azonosságot. A Dunántúlon már látjuk a helyi sajátosságokat, amelyekben a Felvidék jobban bővelkedik, s ezek tagadják ezt az azonosságot. A településenkénti változatok, főleg az azokon belüli szélső értékek mutatják a konkrét hely nagyságalakító hatását, de mutatja mindkettőt az összefoglaló tétel is: 1 szekér=0,55 és 3,2 — egy esetben kivételesen 7,0 és 15,0 — szélső, 0,8 és 2,0 középértékkel átlag 1,3 kaszás, a 9 nagyságból leggyakoribb az 1,0/40 kaszás; konkrét nagyság 1200, 1600 nöl, vagyis 43,2 és 57,5 ár, becsülve pedig 500, 714, 800/2, 850, 1000, 1100/2, 1200 nöl, vagyis 18,0, 25,7, 28,8, 30,6, 36,0, 43,2 ár, S jegyezzük meg: az 1 kaszás azonosság nemcsak a hazai szokást, gyakorlati átlagot, hanem a számítási egység mivoltot is jelentheti. 4.2.76.1.4. Szekér — köböl. Ezen gabonamértékből lett földmértékre (ld. 4.2.38.) vonatkozó viszony érthetően kivételes. Csak egy adatom van: Marosszék 1610— 1718. évi rendtartása írja: „köblösön kell érteni [többek között] két szekér szénára való szénatermő földet", 2425 vagyis 1 szekér=0,5 köböl. A nagyságbecsüre támpont nincs. . 4.2.76.1.5. Szekér — kötél. Ezen általános mértékre (ld. 4.2.39.) vonatkozó viszony is kivételes és tájilag sajátos. Csak Sáros megyéből van adatom: Makovica 1648. évi összeírása szerint 1 szekér=0,33 kötél. 2426 Ugyanott akkor a kötélnagyságot 2310 nölre becsültem (ld. 4.2.39.1.5.), ezzel számolva a szekér 762 nöl lehet. Sáros város 1675. évi összeírása szerint 1 szekér=0,48—0,56, átlag 0,50 kötél. 2427 Nagyságbecsühöz támpont nincs. Summázva a viszonyt, hangsúlyozva a kötél változó nagyságát, írom: 1 szekér=0,33—0,56 kötél, becsülve 762 nöl, vagyis 27,4 ár. 4.2.76.1.6. Szekér —mérő. Ez is gabonamértékből lett földmértékre (ld. 4.2.49.) vonatkozó viszony, de a pozsonyi mérőre és általános mivoltára van adat, így nem sajátos csak kivételes, és csak az 1828. évi összeírásban szerepel, tehát lehet számítási egység is. 1 szekér Nagybányán (Szatmár) 1,3, Túróc megyében 1,5, Besztercebányán (Zólyom) 2,0 pozsonyi mérő. 2428 A nagyág becsüjéhez nincs támpontom. 4.2.76.1.7. Szekér — négyszögöl. A konkrét nagyságot közlő mérték (ld. 4.2.55.) viszonya. Nem sok az adat, de azért érdemes tájrendben bemutatni. A más mértékviszonyoknál kapott adatokat is közlöm, hivatkozással. Lehetőség szerint csak a viszonyszámot adom: egy szekér annyi nöl. Felvidék. Pozsony megye: Eberhard, 1620. a kaszásnál becsülve 1200 (ld. 4.2.76.1.3.). Gömör megye: Pelsőc, 1809. 1200. 2429 Sáros megye: Makovica, 1787.1200; 2430 Peklin, 1766. a kaszásnál becsülve 800 (ld. 4.2.76.1.3.). Abaúj megye: Györké, 1770. a kaszásnál becsülve 714 (ld. 4.2.76.1.3.); Buzinka, 1777. ugyanott becsülve 850 (1. 4.2.76.1.3.). Zemplén megye: Garany, 1843. 800; 2431 Vitány, 1773. 317—612, átlag 507. 2432 Ung megye: Ungvár, 1720. kaszásnál becsülve 1100 (ld. 4.2.76.1.3.); a megye, 1789. ugyanott becsülve 1100 (ld. 4.2.76.1.3.). A nagytáj összesítve: 7 szekér=507, 800 1200/3 nöl, vagyis 18,2, 28,8, 42,3 ár, becsülve pedig 714, 800, 1100/2,1200 nöl, vagyis 25,7, 29,8, 30,6, 39,6, 43,2 ár.
