Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Dunántúl. Zala megye: Steffanyec, 1786. 1600. 2433 Veszprém megye: Vilonya, 1779. 600; 2434 Kup, 1805. 1000. 2435 Összegezve: 1 szekér=600, 1000, 1600 nöl, vagyis 21,6, 30,6, 57,5 ár. Duna—Tisza vidék. Borsod megye: Diósgyőr, 1720. a kaszásnál becsülve 1 szekér = 1000 nöl (ld. 4.2.76.1.3.), vagyis 37,0 ár. Erdély, Partium. Arad megye, 1766. a holdnál becsülve 800 (ld. 4.2.76.1.2.). Mármaros megye, 1789. a kaszásnál becsülve 800 (ld. 4.2.76.1.3.). B. Szolnok megye: Apanagyfalu, 1836. 272—1180, átlag 528. 2436 Hunyad megye: Felpestes, 1743. 313 királyi nöl, vagyis 848 bécsi nöl. 2437 Erdélyi jószág ? 18. század vége 646. 2438 A nagytáj összegezve: 7 szekér=348, 582, 646 nöl, vagyis 72,5, 19,0, 23,2 ár, becsülve 800 nöl, vagyis 28,8 ár. Dél-Magyarország. Bács megye: Szabadka, 1785. 7 szekér = 1200 nöl, 2439 vagyis 43,2 ár. Horvát-szlavón terület. Várasd megye, 1775. a kaszásnál becsülve 7 szekér= 500 nöl (ld. 4.2.76.1.3.), vagyis 25,7 ár. A viszonyt összegezve mondanom kell: a nagytájak rosszul, egyenetlenül képviseltek, de így is látható, hogy nem a nagytáj, hanem a kistáj, a település alakít mértéket, s hogy azon belül is változott a nagyság a termésmennyiség, a rét minősége következtében, ezt a néhány helyi szélső érték jól mutatja. Látható ez a helyi változatosság az összefoglaló tételben is: 1 szekér=348, 507, 528, 600, 646, 800/3, 850, 1000, 1200/3, 1600 nöl, vagyis 12,5, 18,2, 19,0, 21,6, 23,2, 28,8, 30,6, 36,0, 43,2, 57,5 ár, és becsülve 500, 714, 800/3, 850,1000,1100/2,1200 nöl, vagyis 75,0, 25,7, 28,8, 30,6, 36,0, 39,6, 43,2 ár. Együtt tekintve: 13 nagyság és alig van gyakoriság, közülük a 800 nöl fordul elő sűrűbben. 4.2.76.1.8. Szekér — porció. Kivételesen alkalmazott mértékre (ld. 4.2.65.) vonatkozó, de logikusan kapcsolódó viszony. Csak Erdélyből van két adatom: Alsóbajom (Küküllő) 1801. évi összeírása szerint 1 szekér=30 porció, 2440 Bánya (Küküllő) 1804. évi összeírása szerint viszont 1 szekér=60 porció (ld. 4.2.65.). Ez a kétszerezés csak akkor lehetséges, ha különböző szekerekről van szó, mert hogy akkor és ott a porció egyforma volt, az kétségtelen. Ha a porciónál közölt 6 kg-os adattal (ld. 4.2.65.) számolunk, akkor ez 180, illetve 360 kg széna lenne, s mindegyik illeszkedik a bevezetőben ismertetett szekérfajták súlyrendjébe (ld. 4.2.76.1.1.). így csak azt írhatom: 1 szekér=30 és 60porció. 4.2.76.1.9. Szekér — rét. A sajátos mértékre (ld. 4.2.68.) vonatkozó viszonyra csak egy adatom van. Az 1828. évi összeírásban is csak Liptó megyében szerepelt: 1 szekér=1 rét. 2iil A konkrét nagyságbecsühöz támpontom nincs. 4.2.76.1.10. Szekér — vontató. Ismét sajátos rétmérték (ld. 4.2.87.) viszonya. Csak az 1828. évi Összeírásból van adat, az is egy településnél: Szabadkán (Bács) 1 szekér =1 vontató. 2 ** 2 A nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.76.1.11. Szekér — velleszta. A rétre is, a településre is sajátos mérték (ld. 4.2.86.) viszonya. Egy adatom van: Eberhard (Pozsony) 1620. évi urbáriuma
