Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.73.2. Szántó, összefoglaló. Láthattuk a bevezetőben mondottak helyességét: ritkán, kivételesen alkalmazták e mértéket, de korhoz, tájhoz nem kötötten. Úgy tűnik, hogy gabonamértékből lett földmérték — köböl, mérő —, de talán még azt is mondhatjuk, hogy végső fokon a hold helyett alkalmazták, konkrét nagysága is ennek megfelelő. Az összefoglaló tétel tehát így írható: 1 szántó=1 köböl; 1—2,5 mérő; 1100—1300 nöl, vagyis 39,6—46,8 ár, becsülve pedig 708—1380 nöl, vagyis 25,5—49,6 ár. 4.2.74. SZAPU 4.2.74.1. Általában. Űr-, közelebbről gabonamérték. Ilyenként történeti-etimológiai szótárunk szerint ismeretlen eredetű, s a latin sapo, űrmérték jelentéssel a magyarból származik. Az ország északnyugati részén, főleg a Vág, Garam, Nyitra vidékén a mérőnek a neve, azzal azonos. 2331 Másutt a nagyobb gabonamértéknek (pl. köböl, mérő) kisebb egysége, többnyire a negyede (ld. később), vagyis fertály (ld. 4.2.19.), illetve véka (ld. 4.2.85.) jelentésű. A többi gabonamértékhez hasonlóan a vetőmagszükségleten keresztül lett a szántó földmértéke, a 17. században a Felvidék megyéinek egyes településeinél. 2332 Használata a 18. század második felében, a pozsonyi mérő (ld. 4.2.49.17.) általánosulásával, visszaszorul. Nagysága — mint jelentése is — helyenként különböző, néhány ismert alegysége is mutatja. Jelző nélküli alkalmazására csak egy adatom van. Kisvicsap (Nyitra) 1692. évi összeírása szerint 7 szapu=0,46 hold. 2333 A településre nincs, a megyére késői adat van a holdra, a 19. század elején 1000 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva az a szapu 460 nöl, vagyis 16,5 ár lehet. 4.2.74.2. Szapu, kassai. Gabonamértékként a kassai fertály ritkábban dívó neve, azzal azonos, vagyis 0,25 kassai köböl. 2334 Földmérték mivoltára csak egy adatom van. Bánóc (Zemplén) 1693. évi összeírása szerint 7 kassai szapu=0,2 darab szántó. 2335 A viszony nem ad segítséget, a kassai köböl nagyságát viszont Zemplénben 1739-ben 1225 nölre becsültem (ld. 4.2.38.12.5.), ezzel számolva, kerekítve a szapu 300 nöl, vagyis 10,8 ár lenne. S ha az űrtartalom alapján próbálkozunk, hasonló eredményt kapunk. 4.2.74.3. Szapu, pozsonyi. A pozsonyi mérőnek a Felvidék egyes településeinél dívó neve(ld. 4.2.49.17.). 4.2.74.4. Szapu, rozsnyói. Egy előfordulását ismerem: Rozsnyó (Gömör) 1690. évi összeírása szerint dívott ott. 2336 A nagyságbecsühöz támpontom nincs. 4.2.74.5. Szapu, sarlói. A névadó település (Bars) határán túl is alkalmazott mérték. Léva (Bars) 1679. és 1702. évi 2337 összeírása szerint is ott éltek vele. Nagyságára nincs adat. Űrtartalma (81,45 l) 2338 segítségével tájékozódhatunk. A köbölnél mondottak (ld. 4.2.38.1.14.) alapján ez 58,64 kg búza, ami 7057 nöl, vagyis 39,1 ár, mint 1 sarlói szapu lehetséges nagysága.
