Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.73.1.1. Szántó—hold. Az országos, általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszonyról egy adatom van. Az 1828. évi összeírás szerint Szegeden (Csongrád) 1 szántóul hold 2319 ugyanakkor ott a hold 1100—1200 nöl volt, 2320 tehát a szántó is annyi. 4.2.73.1.2. Szántó — köböl. A gabonamértékből lett földmérték (ld. 4.2.38.) viszonya. Ruszkóc (Bereg) 1664. évi összeírása szerint 1 szántó=1 kassai köböl. 2321 A megyéből nincs köböl adatom, a szomszédos Ungban 1692-ben a kassai köböl becsült átlaga 1100 nöl volt (ld. 4.2.38.12.5.), ennyi lehet a szántó is. Kakád (Bihar) 1719. évi összeírása szerint 1 szántó=1 debreceni köböl, 2322 ennek nagyságát 1108 nölre becsültem (ld. 4.2.38.6.), lehet ennyi a szántó nagysága is. A nagyságrendi közelítés — majd azonosság — lehet véletlen is, de figyelembe kell venni, hogy gabonamérőben a kassai és a debreceni köböl azonos űrtartalmú volt. 2323 4.2.73.1.3. Szántó — mérő. Ez is gabonamértékből lett földmérték (ld. 4.2.49.) viszonya. Valamivel gyakoribb lehetett, több az adatom. Zsarnóc (Bars) 1662. évi összeírása szerint 7 szántó=1 zsarnóci mérő, 232 * ennek nagyságát 708 nölre becsültem (ld. 4.2.49.22.), ennyi lehet a szántó is. Nagyzalacska (Ung) 1689. évi összeírása szerint 1 szántó=l nagymihályi mérő. 2325 Nagyságbecsühöz támpont nincs. Torbágy (Pest) 1738. évi összeírása szerint, egységként kezelve, 1 szántó=2,5 budai mérő. 2m Segítségül vehetjük azt, hogy 1786-ban Budán a mérő átlaga 530 nöl volt (ld. 4.2.49.1.2.), ezzel számolva ez a szántó 1325 nöl lehet. Az 1828. évi összeírás szerint 7 szántó=2 pozsonyi mérő Óbuda környékén, Liptó és Krassó megyében. 2327 Ugyanakkor Budán a pozsonyi mérő 600 nöl volt, 2328 így a budai szántó 1200 nöl. Liptóban a pozsonyi mérő megyei gyakoriságának átlaga 520 nöl volt (ld. 4.2.49.17.), ezzel számolva ez a szántó 1050 nöl lehet. Krassóra nincs megyei adat, a pozsonyi mérő dél-magyarországi átlaga 690 nöl volt (ld. 4.2.49.17.), így ez a szántó 1380 nöl lenne. Ez a viszony már egyensúlyosabb képet mutat mind a mértékek, mind a konkrét nagyságok tekintetében. Ez részint a gabonamértékek űrtartalmi különbségének, részint a helyi adottságoknak a következménye. 4.2.73.1.4. Szántó — négyszögöl. Kevés vonatkozó adatomat természetesen kiegészítem az előbbi viszony megállapításaival, megfelelő hivatkozással. Kevés az adatom, ezért nagytájra nem tagolva, de annak rendjében mutatom be. Az ismétlést kerülendő, csak a viszonyszámot közlöm: 1 szántó annyi nöl. Liptó megye, 1828. a mérő viszonynál becsülve 1050. Bars megye: Zsarnóc, 1662. ugyanott becsülve 708. Bereg megye: Ruszkóc, 1663. a köböl viszonynál becsülve 1100. Pest megye: Óbuda, 1828. 1200; Torbágy, 1731. a mérőnél becsülve 1325. Csongrád megye: Szeged, 1828. 1100—1200. Bihar megye: Kakád, 1719. a köbölnél becsülve 1108. Heves megye: Szűcs, 1858. 1200. 2329 Borsod megye: Rudabánya, 1790. 1300. 2330 Krassó megye, 1828. mérőnél becsülve 1380. Összegezve: 7 szántó=1100,1200/3,1300 nöl, vagyis 39,6,43,0,46,8 ár, becsülve pedig 708, 1050, 1100, 1108, 1325, 1380 nöl, vagyis 25,5, 37,8, 39,6, 47,7, 49,6 ár.
