Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.71. SOR Szőlőről lévén szó, a név magát magyarázza, mérték mivolta is logikus. Majdnem azonos az úttal (ld. 4.2.82.), csupán „sor" eltolódás van köztük. Ritkán alkalmazott mérték, talán tájilag is sajátos. Alkalmazására, úgy mondhatnám, másfél adatom van, az egyiknél ugyanis kételkedhetünk mérték mivoltában. Az adatot Füzesgyarmat (Békés) szőlőjénél találjuk. Az 1825. évi összeírás szerint 1 sor átlag 182 tőke és 2000 tőke az 1 kapás. 2309 A viszony tehát nem közvetlen, kételkedhetünk, ha írom a tételt: 1 sor átlag 0,091 kapás. Ráadásul a szőlőtőkére sem Békésből, sem környékéről nincs adat, továbbá Békésben a kapásra sincs. A nagytáj gyakorisága 200 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), ha ezzel számolunk, akkor a sor 18,2 nöl, vagyis 0,65 ár lenne. A másik adatnál kétségtelen a mérték mivolt. A karvai (Esztergom) szőlők 1844. évi összeírásának fejlécében szerepel a sor a kapás mellett, s az adatok szerint 1 sor=0,ll kapás. 2310 A településre nincs kapás nagyság, a megyei viszont 1828-ban 100 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), így a sor 11,0 nöl, vagyis 0,4 ár lehet. Nyilvánvaló, hogy nem általánosíthatunk. Nem az első adat bizonytalansága miatt, hanem azért, mert a sor nagysága attól függ, hány tőke volt benne, s hogy egy tőkének mi volt a helyszükséglete (tőketávolság), ez pedig szőlőhegyen belül is változott, hát még településenként (ld. 4.2.79.). 4.2.72. STERTIN Horvát űr-, közelebbről bormérték. Vlajinac nem ismeri. Kniezsa stertinyák néven űrmértékként említi, földmérték mivoltáról nincs tudomása. 2311 Pedig sok társához hasonlóan a termésmennyiségen keresztül ez is földmérték lett a szőlőnél, ha kivételesen is. Nekem ugyanis csak Várasd megyéből van adatom. Az 1731. évi összeírás szerint 7 stertin=5,4—7,5 szélső értékkel átlag 6,2 kapás. 2312 A megyénél nincs kapásra nagyságadatom, de a szomszédos Zala közeli horvát településein a kapás átlaga 130 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), ezzel számolva a stertin 702—975 szélső értékkel átlag 806 nöl, vagyis 25,2—35,1, átlag 29,0 ár lehet. 4.2.73. SZÁNTÓ • 4.2.73.1. Általában. Alapvető művelési ág, s mint munkahelyi üzemegység már az előző korszakban is, bár ritkán alkalmazott földmérték is volt, többnyire darabszámos meghatározással. 2313 E korszakban él tovább. Terminológia: a magyar szántó, szántóföld 2314 a latin forrásokban ager, terra arabilis 2315 — az utóbbi néha vagylagosan a jugerrel 2316 —, a németben Acker, szlovákul ni va. 2317 Korhoz nem kötődik — a 19. század derekán is találkozunk vele 2318 — területhez sem igen, Dunántúl, Erdély kivételével minden nagytájon előfordul, de ritkán és inkább kivételesen. Nagyságáról néhány más mértékhez való viszonya tájékoztat.
