Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
1 rét (a latin szövegben pratum) Liptóban = 1,0 szekér, Csongrádban =1,5 pozsonyi mérő, Esztergom városban =2 kaszás=3,0 pozsonyi mérő=1807 nő/. 2262 A liptói viszonyszámra nincs támpontom, a csongrádira annyi, hogy 1786-ban itt 1 pozsonyi mérő a veteményeskertnél és a szántónál egyaránt átlagosan 800 nöl voltdd. 4.2.49.17.14.). Ha ezzel számolunk, az a rét 1200 nöl, vagyis 43,2 ár lenne. 4.2.69. ROVÁS Kizárólag a Nagykunság redempciója (1745) alkalmával, de ott is csak Túrkevén fordul elő, amikor 1 rovás a szántónál 8 hold és 840/1200 nöl, vagyis 10 440 nöl, a rétnél 3 hold és 720/1200 nöl, vagyis 4320 nöl volt, 2263 így 3,75, illetve 1,55 ha. Nagy terület ez, de illeszkedik a Jászkunságban ekkor tapasztalt mértékek nagyságrendjébe, mint ahogyan a sajátos mértékek sorába. 2264 A mérték- és a néveredet talán úgy magyarázható, hogy a pásztortársadalom számadásegységét vették át a megváltás legnagyobb egységének. 4.2.70. RÚD 4.2.70.1. Általában. Az előző korszakból 2265 továbbélő, a szélességmérésen (ld. 2.3.4.2.3.) keresztül hosszmétékből (ld. 3.2.22.) lett földmérték, lényegében négyszögrúd (ld. 4.2.56.), de a tárgyalt esetekben, a területmérés első fázisában csak rúdnak nevezték, ezért tárgyalom külön. A magyar terminológia nem egységes. Az előző korszak 2266 megnevezéséhez: vessző 2267 és rúd, 2268 a léc, 2269 a pálca 2270 és a pózna 2271 elnevezés járul, amelyeket összefoglalóan, a műszaki gyakorlat alapján rúd név alatt tárgyalok. A latin szövegben maradt a virga, 2272 ritkábban pertica, 2273 a németben pedig a Rute, 2274 vagyis a hosszmérték terminológiája (ld. 3.2.22.), ami természetes. Alkalmazása a 18. század második felétől kezdve fokozatosan ritkul, kiszorítja a négyszögrúd, de azért még a 19. század első felében is élnek vele, főleg Erdélyben. 2275 Területileg a Felvidéken Trencsén, 2276 Sáros, 2277 Zemplén 2278 megyék; Erdélyben Mármaros, 2279 Kővár, 2280 B. Szolnok, 2281 Doboka, 2282 Maros, 2283 Hunyad, 2284 Bihar 2285 megyék, továbbá a Tisza vidékén Heves, 2286 a Jászkunság, 2287 Csongrád 2288 megye egyes településeinél dívott, több művelési ágnál is. Már az előző korszakban is problematikus volt a felvidéki — szepességi — német településeknél a rúddal adott teleknagyság, s akkor a vizsgálataim alapján úgy véltem, hogy az a szélesség adata. 2289 Most Sáros megyéből van hasonló jelenség, most is soltész településeknél, de komoly terminológiai probléma tetézi. A makovicai uradalomhoz (Sáros) tartozó Zboró 1688. évi 2290 és Bicharo 1737. évi 2291 összeírásainak fejlécében — tehát mint közkeletű tétel — olvasható: „sulcus seu virga". Továbbá: Zboró 1673. évi összeírásában csak sulcus szerepel, 2292 viszont 12 másik esetben ez uradalom területén az előbbi évkörben mindig csak
