Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
átszámítva: 1 nyíl =12X72 öl. 2183 Az így jelölt nagyság viszont a királyi hold elvi etalonja (ld. 4.2.24.3.), továbbá: a királyi mértékrendszer a 18. században Erdélyben sokfelé dívott, s a gyakorlatban ott élt a legtovább (ld. 2.2.6.1.2.1.1.), ezért feltételezem, hogy ez a nyí\=királyi hold, s így =2347 nöl=84,4 ár. Désen (Doboka) 1749-ben a kenderföld osztásánál egy nyíl hossza 10 rúd volt. 2184 De hiába próbálnánk a rúd hosszát megállapítani, nem ismerjük a szélességet, területnagyságot nem becsülhetünk. A szántóra Debrecenbó'l van több adatunk. Egy 1673. évi tanácsi határozat szerint 1 nyilas 50 lépés széles és tízannyi, vagyis 500 lépés hosszú, 2185 vagyis 1 nyíl=50X500 lépés=25 000 négyszöglépés, s az adatközlő' Zoltai megjegyzi: „ez aligha volt több 6259 • -nél". 2186 Nem tudni, minek alapján állítja ezt és miért ilyen sarkosan, ugyanis a 25 000 négyszöglépéssel számítva egy négyszöglépésre 0,25036 • jut. Úgy gondolom, hogy 0,25 • -gel számolt, de az eredményben a 9 szám sajtóhiba a 0 helyett. Csakhogy ilyen nagyságú négyszöglépés nincs (ld. 4.2.53.). A kettőslépéseket ugyanis kizárhatjuk, mert a legkisebbel is 17 350 • lenne, ami képtelenség itt. A közönségesek közül a legnagyobb, a királyi, s ez pedig 0,2445 •. így csak azt mondhatom, hogy közönséges négyszöglépéssel 2775, a katonaival 3790, a mérnökivel 4377 és a királyival 6112 nöl, vagyis a régi nyíl nagysága 2775 és 6112 nöl, így 99,8 és 220,0 ár között lehetett. A város 1744. évi határozata szerint 1 nyilas szélessége 25 öl. 2187 Ismét két ismeretlen: nem tudjuk, milyen öl ez, és nem ismerjük a hosszát. Látszólag az előbbi szélesség fele ez, így 1 öl 2 lépés lenne, csakhogy ez az arány az öl és a lépés egyik alegységénél sem létezik (ld. 3.2.11., 3.2.17.). Valószínű tehát, hogy már újrarendezésről, új nyilas nagyságának megállapításáról van szó. Az 1828. évi összeírás szerint 2188 ugyanis a szántónál 1 nyilas=9000 nöl. 2189 1854-ben is ez a helyzet: 7 nyilas tanyaföld= 9000 nöl, 2190 vagyis 3,26 ha, az azonosság íratja az új nyilas nagyságát. Zoltai viszont azt is mondja, hogy 1854-ben a szőlőnél is volt nyíl 400—600 nöl, 2191 vagyis 14,0—21,6 ár nagyságban. Csakhogy a szőlő, érthetően, sosem volt közös tulajdon, nem lehet nyilas osztású úgy, mint a többi. Csak arról lehet szó, hogy a szőlőskert (mert itt hegy nincs) telepítésekor annak idején az egyforma alakúra és nagyságúra kimért parcellákat kinyilazták: sorsolással döntötték el, ki melyiket veheti meg, s lett ezért ez az egység nyíl, s így földmérték a szőlőnél. Ilyen módszerrel találkozunk ugyanis Hajdúböszörményben, amikor 1801-ben a bodai szőlőskertet létrehozták és kiosztották: a szabályos téglalap alakúra kitűzött és kimért, teljesen egyforma parcellákat ugyanis nyílnak nevezték, 2192 vagyis ez volt a mértékegység, amiből egyet-többet vásárolt, aki akart, de csak a sorsolás szabta rendben. Összefoglalóul: a nyíl ősi földosztási módból származó, s azzal együttélő földmérték, de túlélheti rendszerét, konkrét nagysága pedig a hely, a művelési ág és a kor függvényeként változó, általánosítani nem lehet.
