Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.2.59. OKA Török súly-, illetve űrmérték. A hazai terminológiában oca, occa, oka, okka. A hódoltság idejében, annak területén, fó'leg a déli részen dívott. Kivételesen és részben sajátosan földmérték is lett. S bár a felszabadítás után használatát a hazai kormányszervek állandóan tilalmazták, hosszú ideig tovább élt. Földmérték mivoltára két adatom van. Az egyik Vörösmart (Baranya) 1709. évi összeírása, annak fejlécében a szőlő egységeit így adták meg: kapás / akó / oka, 2193 vagyis űrmérték mivoltában lett az akónál kisebb területek mértéke. A viszonyt azonban nem írták meg: az akó hány oka. Azt azonban tudjuk, hogy 1 akó az 1,28 l. 2194 s ennek alapján tájékozód­hatunk. Az akónál (ld. 4.2.1.) és az iccénél (ld. 4.2.26.) már tárgyalt átlagtermés szerint számolva 1 oka = 5,12 nöl lehetett, mint a szőlő földmértéke. A másik adatot Blackó (Pozsega) 1762. évi összeírása adja. A szilvás számba­vételénél megállapítja: minden egyes hold, hazai szokás szerint, ha termés vagyon, 50 üst, üstjét 5 okával számítván, 2195 vagyis az 250 oka. Kérdés viszont az, hogy a termést miként értelmezték: friss szilva, aszalt szilva, illetve a szilvából főzött lekvár avagy pálinka is, üstről lévén szó, mert az aszalt gyümölcsöt köböllel (ld. 4.2.38.), esetleg kosárral (ld. 4.2.37.) mérhették volna. Közülük azonban, mint azt az üstnél indokoltam (ld. 4.2.83.), a pálinka a valószínű, így az oka inkább űrmérték. De nem tudjuk kitalálni, hogy 1 kg szilva hány m 2-en termett, így hiába tudjuk, hogy 1 oka az 1,28 1. Csak azt írhatjuk, hogy 7 oka=0,004 hold=0,2 üst. A viszony azonban segít a megoldásban, ha azt vesszük számításba, hogy Pozsega megyében a hold 1828-ban 1296 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ekkor ugyanis az oka az 5,18 nöl mint a szilvás földmértéke. Az előbbi adattal való egyezés valószínűleg nem a véletlen következménye, így talán mondhatom, hogy a déli területeken a szőlőnél és a szilváskertnél egy­aránt 7 oka=5,1 nöl, vagyis 0,18 ár, s mindkét esetben a termésmennyiségből lett földmérték. 4.2.60. OKTÁL Az előző korszakból 2196 továbbélő földmérték, a felezőrendszer tagja, az egész­nek nyolcad része, a fertálynak a fele (ld. 2.2.6.2.2.2.). Terminológiája is maradt: magyarul oktál, 2197 a latinban octale, 2198 a németben Achtteil, Achtel. 2199 Kor­szakunkban viszont csak a szőlőnél szerepel, területileg sajátosan, egyes esetekben önállóan, s nem rendszertagként. Célszerű területi rendben haladni. Felvidék. Három helyről van adat használatára. Galgócon (Nyitra) 1616-ban a fertály (ld. 4.2.19.) mellett dívott, 2200 tehát rendszertagként, s éltek vele így a 18. században is. 2201 Szencen (Pozsony) az 1674. évi összeírás szerint 1 oktál=9,3— 13,1, átlag 11,0 kapás. 2202 A helységre nincs kapás adat, Pozsony megyében viszont a 19. századelején 70 nöl volt az (ld. 4.2.29.1.14.), ezzel számolva az oktál 770 nöl, vagyis 27,7 ár lenne. Magyarbél (Pozsony) 1803. évi összeírása szerint önmagában dívott ott. 2203 Nagyságára nincs becsütámpont.

Next

/
Thumbnails
Contents