Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

látható, hogy a mérnöki négyszögfélrúd nagyon kicsi — nincs is párja —, de még az egész négyszögrúd is a kisebbek közé tartozik. Mindez a bécsi öl viszonylagos rövidségének a következménye. 4.2.57. NÉGYZETMÉTER (ÁR, HEKTÁR) Tulajdonképpen ez a pont földmértékeink életrajza után, itt, e mértékkel fejeződik be évszázados pályafutásuk, s e mértékkel indul útjára az új, a már egyértelműen területmérték rendszer. Ezért szükséges, bár nem történeti mérték, röviden foglalkozni vele. Mint azt a méterrendszer bevezetésének vizsgálatánál tárgyaltam (ld. 2.4.5.3.), az alapul választott hosszmértékegység: a méter (ld. 3.2.15.), ebből azonban csak akkor kaphatunk egységnyi területnagyságot, ha olyan szabályos, vagyis egyenlő oldalú és egyenlő szögű négyszöget, azaz négyzetet választunk, amelyiknek az oldala 1 m, mert ennek a területe: /X/ méter=1 négyzetméter, így lett tehát alapegysége a területmértékeknek a négyzetméter. Itt jegyzem meg, hogy a területmértékek négyszög előtagja a mondottak értelmében helytelen — hiszen négyszög pl. a deltoid is —, azokhoz helyesen a négyzet előtag járna. Csakhogy a 18. században még nem volt kellő geometriai műveltség és a latin quadrat szót négyszögnek fordították, s ez csatlakozott azután a kialakuló területmértékekhez, elsőnek az ölhöz, s lett az négyszög-öl. Természetesnek tartottam tehát, hogy történeti területmértékeinknél megtartsam a kor adta nevet, s ne javítsam azok előtagját négyszögről négyzetre. A négyzetméterből alkották meg a tízes rendszer szerint részint a kisebb egységeket (a minket most kevésbé érdeklő négyzetcentimétert, négyzetmillimétert), részint pedig a nagyobb egységeket (s ez már érdekel minket), s lett így 1 ár= 100 m

2 és 1 hektár (ha) = 100 ár=10 000 m

2

. A méterrendszer bevezetésének előkészítése során — mint ezt szintén tárgyaltam már (ld. 2.4.5.3.) — megállapították természetesen az akkor ismert és fontosnak ítélt régi terület- (föld-) mértékeinkre — így a nölre, a magyar és a katasztrális holdra — vonatkozó viszonyszámokat is. Már szerepelnek, ha helytelenül is, az 1869. évi törvényjavaslatban,

2169 majd helyesen a Szily-féle 1873. évi javaslatban,

2170 s ez utóbbi került a törvény szövegébe. Az 1874:8. tc. 9. §-a szerint tehát: 7 m

2

=0,27804 bécsi négyszögöl;

2171

1 ár=27,804 bécsi négyszögöl; 1 hektár=2,317 magyar hold= 1,738 katasztrális hold. Hozzáteszem még: 7 m

2

=0,1023 királyi négyszögöl; 1 hektár =1,184 királyi hold. 4.2.58. NYÍL, NYILAS Az előző korszakból továbbélő földosztási mód és földmérték, problémáját részletesen tárgyaltam akkor.

2172 Nem ismétlem, csak a lényeget. A közös földtulajdon egyéni használati rendjét, mennyiségét megállapító módszer és eszköz, ahol