Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

azon fázisából való, amikor még csak széltet-hosszat adtak rúdban. így pl. Alsószentgyörgyön (Jászság) 1753-ban, mikor is a telekjárandóság az 1. dűlőben 16X96, a 2. dűlőben 16X99, a 3. dűlőben 16X64, a kenderföldön 16X64 pózna volt.

2165 Jegyezzük meg először azt, hogy furcsa módon a szélesség az állandó, így az állomány 16X323 pózna, vagyis 5168 négyszögrúd; másodszor azt, hogy az oldalviszonyok — 1:6,0 — 1:6,19 — 1:4,0 — tanúsága szerint viszonylag szabályos kijelölésről beszélhetünk. A másik példa: Tiszavárkony (K. Szolnok) 1769. évi felmérésekor a telekhez tartozó szántó 36X60 rúd volt,

2166 vagyis 2160 négyszögrúd, az oldalviszony pedig 1:1,66, viszonylag szabályos téglalap. E négyszögrudak nagyságát azonban nem tudjuk megállapítani, nem ismerjük az alkalmazott rudak hosszát. Adódhatnak tehát másutt is ilyen helyi négyszögrudak, amelyeknek a nagysága helyileg változó. 4.2.56.2. Négyszögrúd, mérnöki. A 17. században és a 18. század elején is létezett mérnöki rúd (ld. 3.2.22.2.), de ezt a bevezetett tízes mérnöki rendszer kiszorította. Ez a rendszer a bécsi ölet választotta alapul, s ebből alkotta meg tízes osztással a kisebb egységeket; ennek megfelelően alakult természetesen a területmérték is (ld. 2.2.6.2.2.1.1.), így a mérnöki négyszögöl (ld. 4.2.55.6.), amely természetesen azonos volt a bécsivel. S amikor az öl rövidsége miatt, azt kettőzve megalkották a mérnöki rudat (valószínűleg a 19. század elején), hogy a rendszerhez hangolják, illetve, hogy a bécsitől megkülönböztessék, a mérnöki ölet elnevezték félrúdnak (ld. 3.2.22.2.). Ennek megfelelően alakult persze a területmérték is. A név sután hangzik, s megeshet, hogy a „fél" előtag tollban marad: adott esetben vigyázni kell az értékeléssel. A 17. században dívó mérnöki négyszögrúd — akkor még csak rúdnak nevezték — e rúd akkori nagysága (ld. 3.2.22.2.) alapján 7,106 nöl, vagyis 25,563 m

2 volt. A 18. század elejétől viszont a tízes rendszerben, a mondottak értelmében, a tétel kettős. 7 mérnöki négyszögfélrúd (a volt mérnöki négyszögöl) —100 mérnöki négyszögláb =36 bécsi négyszögláb=1 bécsi négyszögöl=3,5966 m

2 és 1 mérnöki négyszögrúd=400 mérnöki négyszögláb = 144 bécsi négyszögláb=3 mérnöki négyszögfélrúd=4 bécsi négyszögöl=14,3792 m

2

. 4.2.56.3. Négyszögrúd, osztrák. Valószínűleg a mérnöki átvétele lesz, egyszerűen elmarad a jelző, de nincs kizárva a fordítottja sem. A laikusok gyakorlata alkotta meg az öl kétszerezésével a rudat, ebből pedig a térmértéket; ezt vették át a műszakiak, s tették hozzá a jelzőt (ingenieur). De hogy a 19. század közepén létezett mérnöki jelző nélküli négyszögrúd, azt bizonyítja Stephens és fordítói: az 1853-ban megjelent kötetben így szerepel, s azt is megmondják, hogy az 4 négyszögöl.

2167 A nagyság persze azonos, csak a viszonyszám kevesebb. 1 osztrák négyszögrúd= 144 bécsi négyszögláb=4 bécsi négyszögöl = 14,3792 m

2

. 4.2.56.4. Négyszögrúd, összefoglaló. A külföldi négyszögrudak nagysága 8,20 és 74,8 m

2 közötti, a többség 9,0, illetve 12,0 m

2 körül helyezkedik el.

2168 Rögvest 410