Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

mérték tehát mind a négyet: jobbról, balról, alul, felül mért adatokat írnak a telekkönyvbe, pl. Budán 1695-ben,

2134 vagy Pesten 1700-ban,

2135 Székesfehérvárott 1698-ban,

2136 Pécsett 1722-ben.

2137 Budán az 1716. évi telekkönyvben már megjelenik a négyszögöl (Quadratklafter),

2138 de aztán visszatér a régi gyakorlat, s csak egy emberöltő múlva írnak ismét négyszögölet.

2139 És ez az az időpont, a 18. század dereka, amikor más területeken is fel-fel tűnik a nöl, a továbbélő régebbi mód mellett. Sőt, épületmérésnél új jelenik meg (a négyszögmérföldnél már említett mód, ld. 4.2.54.): fél kerületet mérnek az épület felmenő falainál: a hosszúsághoz és külön a szélességhez, hozzáadják a magasságot, pl. Mádon (Zemplén) 1761-ben.

2140 Jó egy évtized múlva már ezt is négyszögöllel mérik, sőt, megjelenik már a köb-öl is, pl. Sárospatakon (Zemplén) 1776-ban.

2141 Ez idő tájt a külsőségeknél is megjelenik a nöl, pl. Buly (Szabolcs) 1764. évi összeírásában: orgia quadrata az erdőnél.

2142 Van, amikor részleteznek: a terület hossza X öl, szélessége Y öl, kapacitása pedig Z nöl, mint pl. Licsérden (Sáros) 1771-ben.

2143 És viszonylag gyorsan elterjed, elsősorban a szakképzett geometrák munkája nyomán, de nem szorítja ki teljesen a hagyományos, a széltet-hosszat közlő módszert. A terminológia még változik. Az említett orgia quadrata, illetve a Quadratklafter mellett megjelenik az orgia, illetve Klafter „in quadrato" kifejezés, pl. mindkettőre együtt Szolnok (Heves) 1768. évi összeírásában.

2144 A magyar névvel először Sárospatak (Zemplén) 1772. évi, latin—magyar nyelvű összeírásában találkoztam: épületek széltét-hosszát közlik ölben (néha kiegészítve lábbal), s utána írják: „tesz négyszögölet".

2145 Másik kifejezést találunk Haláp (Nógrád) 1799. évi összeírásában: „quadrat öl".

2146 A harmadik pedig Keszthely (Zala) 1829. évi földkönyvének fejlécében szerepel: „tér öl" — szemben a vont öllel.

2147 Az 1830. évi számtankönyv megadja geometriai jelét: • °.

2148 A köznapi gyakorlat azonban ettől eltér. Ritkább eset az, amikor a ° jelet feloldják, mint pl. Karád (Zemplén) 1827. évi felmérésekor: n öl szerepel;

2149 közkeletűen csak a • jelet használják, s ezen mindig négyszögölet értenek. Konkrét nagysága természetesen attól függ, melyik öl alakítja. Vegyük sorra. 4.2.55.2. Négyszögöl, bánya. A sajátos, a magyarországi bányavárosoknál dívó területmérték-rendszer (ld. 2.2.6.2.2.1.2.), a vonatkozó hosszmértékből (ld. 3.2.17.2.) alakult, egyik, az előző korszakból továbbélő

2150 alapegysége. Tierenberger 1775-ben Selmecen, a többi bányamértékkel együtt ezt is átszámította bécsi értékre; szerinte az 1 négyszögöl 4 négyszögláb és 125 négyszöghüvelyk a bécsi rendszerben.

2151 A rendszer ismertetésénél és a bányanégyszöglábnál (ld. 4.2.52.2.) írottak értelmében a teljes tételsor selmeci értékkel a következő: 7 bányanégyszögöl=36 bányanégyszögláb=1,136 bécsi négyszögöl=4,0864 m

2

. 4.2.55.3. Négyszögöl, bécsi. A nálunk a 18. század derekán országossá, félhivatalossá lett bécsi ölből (ld. 3.2.17.3.) alakított mérték, alapegysége az osztrák terület- (föld-) mérték-rendszernek (ld. 2.2.6.1.2.2.1.), amelyet az előző korszak vége felé ismerhettünk meg.

2152 Elterjedéséről részint az általános résznél (ld. 4.2.56.),