Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
részint az úrbérrendezés hatásáról (ld. 2.3.4.2.3.), részint pedig a földmérő képzésről (ld. 2.3.2.2.1.) mondottakat kellene megismételni, így csak a lényeget summázom. Elsősorban a bécsi négyszögöl terjed. Jelentősen segítette az úrbérrendezés azon tétele, amely megszabta, hogy a hold nagysága a föld minősége szerint 1100, 1200,1300 nöl legyen. A végső lökést pedig megadta a földmérőképzés azzal, hogy az egyik tanult és alkalmazott mértéke, mondhatjuk: alapmértéke a bécsi négyszögöl volt. E vektorok eredőjeként az 1770-es évek végére, az 1780-as évek elejére, az egyéb földmértékek mellett, országosan ismert és a gyakorlatban használt, sőt, hivatalos jellege és osztrák mivolta ellenére is, szívesen alkalmazott mérték lett a bécsi négyszögöl, elsősorban gyakorlatiassága miatt. Kétségtelen, hogy ez a mértékegység lett — mert lehetett — a mérték-kaosz rendező eleme, az integrálódási folyamata főszereplője (ld. 3.2.25.2.). Annyira alkalmas, hogy túlélve korát még napjainkban is ebben gondolkodunk, földterületre vonatkozó nagyságfogalmunkat ez alakította, és éppen ezért választottam e korszak mértékeinek egyik összehasonlítási — mert konkrét nagyságot jelölő — alapjának, a metrikus nagyság mellett. A bécsi nöl nagysága az egész korszakban nem változott, mert alapegysége, a bécsi öl is változatlan volt (ld. 3.2.17.3.). így az osztrák métertörvény által 1871-ben megállapított nagyság az egész korszakban érvényes. Eszerint 1 bécsi négyszögöl=36 bécsi négyszögláb=3,596652 m 2 . 2153 Ezt a nagyságot állapította meg a mi métertörvényünk is, csak két tizedessel rövidebben. 4.2.55.4. Négyszögöl, erődítmény. Az alapegységnél (ld. 3.2.17.6.), a vonatkozó mértékrendszernél (ld. 2.2.6.2.2.1.1.) és az erődítmény négyszöglábnál (ld. 4.2.52.6.) mondottak alapján feltételezem használatát; eszerint 7 erődítmény négyszögöl= 36 erődítmény négy szögláb = 1,056 bécsi négyszögöl=3,7978 m 2 . 4.2.55.5. Négyszögöl, királyi. Mint a királyi holdnak ölben szabott szélte-hossza (elvi etalon) kezdettől fogva inplicite adott mérték, a királyi földmértékrendszer (ld. 2.2.6.1.2.1.1.) alapegysége, 2164 de még a 18. század első felében sem nevezték így meg. Erdélyből mondhatok példát, ott dívott így, pl. Küküllővárott 1737-ben, 2155 vagy Felpestesen (Hunyad) 1756-ban. 2156 Csak amikor a négyszögöl fogalmát megismerték, kapja meg ez is a nevét. És Kovács János földmérő Körmenden (Vas) az 1762. évi felméréskor már királyi négyszögöllel számol, s viszonyítja azt a bécsi négyszögölhöz; adatai alapján 1 királyi nöl =2,421 bécsi nöl. 2157 Zala megyében az úrbérrendezéskor (1767) alkalmazzák, a telek nagyságát adván 864 királyi nőiben. 2158 1770 után pedig egy ismeretlen hasonlítja össze a bécsivel, eszerint 1 királyi nöl=2,09 bécsi nöl. 2159 Erdélyben még a 19. század első felében is alkalmazzák, pl. Madarason (Háromszék) 1830-ban a telek osztásakor számoltak vele, így írván: „négyszögöl, királyi öllel". 2160 1835-ben pedig a kancellária adja meg királyi nőiben a szlavóniai telek nagyságát. 2161 A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.17.7.), a királyi hold (ld. 4.2.24.3.) és a királyi négyszögláb (ld. 4.2.52.7.) adatai alapján 1 királyi négyszögöl= 100 királyi négyszögláb =2,71 bécsi négyszögöl=9,772 m 2 .
