Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
szakadtán más művelési ágaknál is alkalmazzák. E folyamattal párhuzamosan számítási egység is lesz, általánosulni törekvő váltószámmal, de a helyi adottságok nagyságalakító hatása — az eredet következtében — mégis érvényesül. 20 viszonya mutatja ezt a változatosságot, legjobban a nöl adat. Természetesen itt is figyelembe kell venni, hogy az egyes mértékviszonyok egymással nem egyenlőek a következő összefoglaló adatsornál, amelyet művelési ágak szerinti bontásban közlök. 1 pozsonyi mérő=általánosan: 600/2, 632, 800/2 nöl, vagyis 21,6, 22,7,28,8 ár — a szántónál: 15, 23, 30, 33 bravi; 0,1—4,0 szélső, 0,3—0,7 középértékkel átlag 0,5, gyakoriságban 0,3/3, 0,33/7, 0,5/51, 0,7/5, 0,8/2 hold; 0,5 kila; 0,125 kötél; 0,5 lánc; 0,4 napszám; 3600 mérnöki négyszöglépés; 0,1 nyilas; 0,5 szántó; 0,145 szekció; 2,0 véka; 200—1600 szélső, 400—1000 középértékkel 200, 250, 400/17, 480, 500/2, 540, 550/5, 600/1%, 612, 625, 640/2, 648, 650/2, 666/2, 690, 754, 800/15, 850/2, 900, 954, 1000, kivételesen 1600, 1610, 2100, 2300, 3200 nöl, vagyis 7,2— 57,5 szélső, 14,4—36,0 középértékkel 7,2, 7,9, 14,4, 17,3, 18,0, 19,4, 19,8, 21,6, 22,0, 22,5, 23,0, 23,3, 23,4, 24,0, 24,8, 27,1, 28,8, 30,6, 32,4, 34,3, 36,0, kivételesen 57,5, 57,9, 75,5, 82,7, 115,1 ár, becsülve 400, 528, 550/2, 600/6, 650, 800 nöl, vagyis 14,4,19,0,19,8, 21,6, 23,4,28,8, ár —a veteményeskertnél: 540—850 szélső értékkel 600, 650, 800, kivételesen 1720—3050 szélső értékkel átlag 2200 nöl, vagyis 19,4—30,6 szélső értékkel 27,6", 23,4, 28,8, kivételesen 61,9—109,7 szélső értékkel 79,1 ár — a rétnél: 0,33 boglya; 0,41—1,0, átlag 0,5/2 hold; 0,2—4,0 szélső, 0,4—1,0 középértékkel átlag 0,84, gyakoriságban 0,4/2, 0,5/21, 0,75/9, 1,0/18 kaszás; 0,5 köböl; 0,3 és 0,6 rét; 0,5—0,75 szekér; 480—3200 szélső értékkel 480, 571, 600/2, 696, 700, 830, kivételesen 3200 nöl, vagyis 17,3—115,1 szélső értékkel 17,3, 20,1, 21,6, 25,0, 28,8, 29,9, kivételesen 775,7 ár — a szőlőnél: 0,75 fertály; 1,0 és 9,0 font;0,5—1,0,átlag0,5/2 hold; 1—15 szélső, 3—9 középértékkel átlag 5 kapás; 75—800 szélső értékkel 75, 220, 600/2, 800/2 nöl, vagyis 2,7—28,8 szélső értékkel 2,7, 7,9, 21,6, 28,8 ár. 4.2.49.18. Mérő, sárosi. Gabonamértékből lett helyi szántóra vonatkozó földmérték. Sáros város urbáriumának 1631. évi bejegyzése szerint 7 sárosi mérő=0,12 kötél. 2068 A nagyságbecsühöz megfelelő támpont nincs. 4.2.49.19. Mérő, szenici. Mint az előbbi, de túllépte a település (Nyitra) határát, mert Berenc (Nyitra) 1661. évi összeírása szerint ott éltek vele. 2069 Támpont itt sincs. Köböl néven is dívott (ld. 4.2.38.29.). 4.2.49.20. Mérő, tapolcsányi. Szintén elment névadó helyéről (Nyitra). Pacolaj (Nyitra) 1690. évi összeírása szerint ott dívott. 2070 Támpont nincs. 4.2.49.21. Mérő, verbói. Mint az előbbi, szintén nyitrai mérték. Nagykosztolány (Nyitra) 1684. évi összeírása szerint a szántónál 7 verbói mérő=0,33 hold. 2011 Nagyságáról űrtartalma alapján tájékozódhatunk. 1571-ben 2 verbói mérő 3 nagyszombatival volt egyenlő 2072 vagyis 1 verbói = 1,5 nagyszombati, s mivel az 31,241 (ld. 4.2.49.13.), a verbói 46,861, ez pedig a köbölnél mondottak (ld. 4.2.38.1.14.) értelmében 33,74 kg búza, ami pedig 625 nöl, illetve 22,5 ár.
