Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.49.22. Mérő, zsarnóci. Helyi gabonamértékből lett helyi, szántóra vonatkozó földmérték. Zsarnóc (Bars) 1662. évi összeírása szerint ott éltek vele; nagyságára nem, csak a mérő űrtartalmára kapunk adatot: 1 zsarnóci mérő =1,7 nagyszombati mérő. 2073 Az előbb mondottak szerint a zsarnóci mérő 53,10 1, vagyis 38,23 kg búza, így 708 nöl, illetve 25,5 ár 7 zsarnóci mérő nagysága. 4.2.49.23. Mérő, összefoglaló. Gabonamértékből a vetőmagszükségleten keresztül, az előző korszak végén, e korszak elején kialakult földmérték. Hosszú ideig — funkció szerint — csak a szántónál dívott, a 18. században azután ez is általánosuk, más művelési ágnál is éltek vele, s egyúttal számítási egység is lett, állandósulni törekvő nagysággal az integrálódási folyamat során. A megismert 21 alegység többsége helyi vagy kistájon — megyében — dívó mérték, néhánya ért csak el nagyobb területre, egyike azonban, a pozsonyi mérő országos lett (kivéve Erdélyt) és félhivatalos földmérték is volt; azt is mondhatjuk, hogy átvette a kassai köböl (ld. 4.2.38.12.) szerepét. Az összefoglaló adatsor felírása előtt ismételten figyelmeztetnem kell arra, hogy adattartományunk nem teljes, egyes esetekben nagyon hiányos; hogy a mértékek, illetve viszonyaik egymással nem egyenlőek; hogy a mértékek többsége csak az adott helyen érvényes; hogy a konkrét nagyságokat a helyi tényezők alakították, s a korral is változhatnak; végül, hogy szántón kívüli alkalmazása a 18. század második felében kezdődik és — érthetően — inkább kivételes jelenség. A sort a művelési ágak szerint bontom. 1 mérő= általánosan: 600/2, 631, 800/2 nöl, vagyis 21,6, 22,7, 28,8 ár — a szántónál: 15, 22, 30, 33 bravi; 0,1—4,0 szélső, 0,3—0,7 középértékkel átlag 0,35, gyakoriságban 0,25/3, 0,3/3, 0,33/14, 0,5/56, 0,7/5 hold; 0,5 kila; 0,125/2 kötél. 0,5 lánc; 0,4 napszám; 3600 mérnöki négyszöglépés; 0,1 nyilas; 0,5 szántó; 0,145 szekció; 2,0 véka; 200—1600 szélső, 400—1000 középértékkel, kivételesen 3010— 3410 szélső értékkel 200,244,250, 400/18, 480, 500/3, 510, 528/2, 530/17, 533, 540, 550/12, 600/21, 612, 625, 630/4, 640/5, 648, 650/7, 666/2, 690, 700, 754, 800/20, 830, 850/2, 900/2, 954, 1000, kivételesen 1600, 1610, 2100, 2300, 3200 nöl, vagyis 7,2—57,5 szélső, 14,4—36,0 közép-, kivételesen 108,3—122,6 értékkel 7,2, 8,8, 8,9, 14,4, 17,3, 18,0, 18,4, 19,0, 19,1, 19,2, 19,4, 21,6, 22,0, 22,5, 22,7, 23,0, 23,3, 23,4, 24,0, 24,8, 25,2, 26,0, 27,1, 28,8, 30,0, 30,5, 32,4, 34,3, 36,0, kivételesen 57,5, 57,9, 75,5, 82,7, 115,1 ár, becsülve 363, 400, 468, 528, 550/2, 600/7, 623, 625, 650/2, 700, 708, 720, 779, 800, 854, 935, 1024, 1200 nöl, vagy is 13,1, 14,4, 16,8, 19,0, 19,8, 21,6, 22,4, 22,5, 23,4, 25,2, 25,5, 26,0, 28,0, 31,0, 33,6, 36,8, 43,2 ár — a veteményeskertnél: 540—850 szélső értékkel 600, 650, 800, kivételesen 1720— 3050 szélső értékkel átlag 2200 nöl, vagyis 19,4—30,6 szélső értékkel 21,6, 23,4, 28,8, kivételesen 61,9—109,7 szélső értékkel 79,1 ár — a rétnél: 0,33 boglya; 0,41—1,0, átlag 0,5/2 hold; 0,2^1,0 szélső, 0,4—1,0 középértékkel átlag 0,84, gyakoriságban 0,4/2, 0,5/21, 0,75/9, 1,0/18 kaszás; 0,5 köböl; 0,3 és 0,6 rét; 0,5— 0,75 szekér; 120—3200 szélső, 480—880 középértékkel 350, 450, 480, 500, 530/6, 550/6, 571, 600/2, 640/2, 696, 700, 800/4, 830, kivételesen 3200 nöl, vagyis 4,3— 115,1 szélső, 17,5—28,8 középértékkel 12,6, 16,2, 17,3, 18,0, 19,8, 20,1, 21,6, 23,0,
