Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
köböl helyett a kassai köböl legyen az ország mértéke. 1560 A javaslatot nem fogadták el, de a kamara a maga hatáskörében alkalmazta és alkalmaztatta, s ezzel el is terjesztette a maga hatásterületén. Pontosan erre a területre vonatkoznak az adatok, s az is jellemző, hogy e terület határmegyéinél ritkul az adat, a terület közepén pedig sűrűsödik. Az is jellemző, hogy földmérték mivoltában az utolsó adatom 1756. évi, 1561 a szepesi kamara átszervezésének, mondhatnánk megszűnésének időszakából, illetve a pozsonyi mérő (ld. 4.2.49.17.) földmértékkénti országossá válása megindulásának idejéből való. A területi szemlét megyénként egy-egy példára kell korlátozni, felesleges helypazarlás lenne az előfordulásokat sorolni, ha nagyságról nem tájékoztatnak. Az említett nagytájat körbejárva sorolom fel a megyéket, egy-egy előfordulás jelzetét közölve: Nógrád, 1562 Gömör, 1563 Szepes, 1564 Sáros, 1565 Torna, 1566 , Abaúj, 1567 Zemplén, 1568 Ung, 1569 Bereg, 1570 Mármaros, 1571 Szatmár, 1572 Szabolcs, 1573 Hajdú, 1574 Bihar, 1575 Borsod, 1576 Heves 1577 Nagyságáról néhány mérték viszonya tájékoztat, s az előbb mondottak alapján érthető, hogy a négyszögöl nincs közöttük, közvetlen konkrét nagyságadatot nem kaphatunk, azt csak becsléssel tudjuk majd megállapítani, s elöljáróban megjegyzem: a kassai köböl űrtartalma 83 l, 1578 így a mondottak szerint (ld. 4.2.38.1.14.) 59,8 kg búza fér bele. 4.2.38.12.1. Köböl, kassai — darab. Országosan dívó, de ritkábban használt mértékre (ld. 4.2.10.) vonatkozó viszony. Két művelési ágra van adatom. Az egyik funkció szerint a szántó. Szerednye (Ung) 1670. évi összeírása szerint 1 kassai köböl = 1,25 darab szántó. 1579 A viszony nem ad támpontot, viszont a kassai köböl nagyságát Ungvárott 1692-ben 1100 nölre becsültem (ld. 4.2.38.12.5.). Alsóregmec (Abaúj) 1673. évi összeírása szerint 1 kassai köböl=0,8—0,9 darab föld. 1580 A darabnál ugyanakkor úgy becsültem, hogy az 1152 nöl (ld. 4.2.10.), így ez a köböl 922—1037, átlag 979 nöl lehetne. Lasztóc (Zemplén) 1739. évi összeírása szerint 1 kassai köböl=0,66—4,0, gyakoriságban 1,23 darab. 1581 A darabnál ugyanakkor ezt 996 nőinek becsültem (ld. 4.2.10.), ezzel számolva ez a köböl 657—3984, gyakoriságban 1225 nöl lenne. A viszonyt a szántóra összesítve: 7 kassai köböl=0,66—4,0 szélső, 0,8—7,2 középértékkel gyakoriságban 7,2 darab, becsülve pedig 657—3984 szélső értékkel 979, 1100, 1225 nöl. A másik művelési ág a kert. Egy adatom van: Varano (Zemplén) 1684. évi összeírása szerint az egy darab dióskert „ha termése vagyon, megh terem hatt köbei kassai diót". 1582 Egy kassai köböl — láttuk — 83 1, 1,0 liter dió pedig átlagosan 0,4 kg, így a köbölbe fér 33,2 kg dió, tehát 1 dióskert=6 kassai köböl =199,2 kg dió. De hogy ez hány fán termett, következőleg, hogy mekkora a kert területe, azt már nem találgathatjuk. Csak azt írhatom fel: 1 kassai köböl=0,166 dióskert= 33,2 kg diót termő terület. (Ld. még 4.2.38.2.) 4.2.38.12.2. Köböl, kassai — hold. Országos, általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony, s e vonatkozásban gondolnunk kell arra is, hogy a kassai
