Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

köböl Északkelet-Magyarország jelzett területének egészén dívott, félhivatalos és általános mérték, de e viszonyban csak a szántónál szerepel. Az adatokat tájrendben sorolom fel, lehetőleg most is csak a viszonyszámokat: 1 kassai köböl hány hold. Gömör megye: Csetnek, 1683. 0,3.

1583 Szepes megye: Késmárk, 1672. 0,36—0,60, átlag 0,49.

1584 Sáros megye: Hrabóc, 1670. 0,5;

1585 Kissáros, 1673. 1,0.

1586 Torna megye: Barla, 1672. 1,0.

1587 Abaúj megye: Mikóháza, 1672. 0,48—0,68, átlag 0,61 ;

1588 Füzér, 1672. 0,9—1,18, átlag 1,0

1589 Zemplén megye: Parnó, 1670. 1,0, 1672. 1,0;

1590 Nagymihály. 1672. (azonosítva) 1,0;

1591 Szerdahely, 1672. 0,7—2,0, átlag 1,3 ;

1592 Tarcal, 1623. 1,0 ;

1593 Backó, 1673. 0,93—1,0, átlag 1,0,

1594 1677. 0,8,

1595 1679. 0,9—1,0, átlag 1,0;

1596 Boly, 1676. 1,0—1,2, átlag 1,1 ;

1597 Nagyráska, 1676. 1,3—1,4, átlag 1,3 ;

1598 Tussaújfalu, 1676. 0,5—1,0, átlag 0,7 ;

1599 Imreg, 1676. 0,9 ;

1600 Királyhelmec, 1692. 0,41—1,28, átlag 0,86 ;

1601 Polyánka, 1693. 0,86;

1602 Pazdic, 17. század, 1,0;

1603 Füzéralja, 17. század, 0,40.

1604 Ung megye: Palóc, 1676. 1,08 ;

1605 Nagyrát, 1672. 0,66 ;

1606 Szerednye, 1677. 1,54 ;

1607 Ungvár, 1691. 0,67—1,57, átlag 1,0,

1608 a holdnál úgy becsültem, hogy 737—1727, átlag 1100 nöl a nagysága (ld. 4.2.24.1.20.), 1711. 0,65—1,5, átlag 1,0,

1609 hasonlóan a holdnál becsültem 715—1650, átlag 1100 nöl nagyságra (ld. 4.2.24.1.20.), Sztrajnyan, 1739. 1,0—3,0, átlag 1,7.

1610 Bereg megye: Kászony, 1672. 1,54,

1611 1679. 0,94—1,13, átlag 1,04.

1612 Szatmár megye: Szinyér, 1672. 0,44—0,80, átlag 0,59;

1613 a megye, 1673. 0,42 ;

1614 Gyarmat, 1674. 0,60 ;

1615 Penyige, 1674. 0,16—0,7, átlag 0,42 ;

1616 Meggyes, 17. század 0,59—0,60, átlag 0,60 ;

1617 Vasvár, 17. század 0,87— 0,92, átlag 0,89;

1618 Csenger, 1713. 0,7 (csak megjegyzem: bab, lencse esetében 1,0),

1619 1725. 0,5—1,0, átlag 0,75 ;

1620 Beitek, 1713. 0,5—0,57, átlag 0,50.

1621 A viszonyt összegezve, nézzük előbb az adatokat: / kassai köböl=0,16—3,0 szélső, 0,3—1,6 középértékkel átlag 0,83 hold, a 26 nagyságból gyakori a 0,5/4, 7,0/13 hold. Becsült nagyság Ungváron 715—1727 szélső értékkel 1100 nöl. S máris mondhatjuk azt, amit az általános köböl vonatkozó viszonyszámánál megállapítottunk (ld. 4.2.38.1.3.), a tájhatás érvényesül, viszont azonos köbölnagyság mellett. Az 1 holdas nagyság gyakoriság pedig, a szélső értékek hiánya esetében, számítási egység hatását sejteti, de a kialakuló gyakorlati átlag is ezen érték körül mozog. 4.2.38.12.3. Köböl, kassai — kötél. Ritkábban alkalmazott mértékre (ld. 4.2.39.) vonatkozó viszony. Egy faluból van csak, s a szántóra adatom, de két évről. Lasztóc (Zemplén) 1738. évi összeírása szerint 1 kassai köböl = 1,2 kötél,

1622 az 1739. évi összeírás szerint pedig 0,6—4,0, átlag 1,3 kötél.

1623 A nagyságbecsühöz támpont nincs, így csak azt írhatom, hogy 1 kassai köböl=0,6—4,0, átlag 1,25 kötél. (Ld. még 4.2.38.1.7.) 4.2.38.12.4. Köböl, kassai — órajárás. Egészen kivételes jelenség, területnagyság, illetve annak köbölkapacitás számítási javaslata, amely az idővel mért útból mondaná meg, hány köblös a terület. Derecske (Bihar) 1728. évi becsüjében írták le, részletesen a mérésnél foglalkoztam vele (ld. 2.3.4.2.3.), itt csak annyit, hogy alap-