Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.38.1.10. Köböl — négyszöglépés. Ritka, de konkrét nagyságra (ld. 4.2.53.) vonatkozó viszony: megállapíthatjuk, ha tudjuk, milyen lépésről van szó. Egyetlen adatomnál, bár jelzője van, mégis ki kell találni. Az 1720. évi országos összeírás alkalmával az összeíró biztosoknak Pozsony megye így határozta meg a nagyságot: „cubulus nro 1, cujus terra quoad longitudinem ad 1600, ad latitudonem vero 8 stat crassos passus extendebatur", 1521 vagyis 1 köböl = 8x1600 ? lépés = 12 800 ? négyszöglépés. Kérdőjelet írtam, mert a jelzőt értelmezni kell. A crassus szótári jelentése és a számítások azonban fedik egymást: közönséges lépés, illetve négyszöglépés ez. A tétel: 7 köböl=12 800 közönséges négyszöglépés, ami annak váltószámával (ld. 4.2.55.) =1421 nöl, az oldalviszony pedig 1:200 — még a nadrágszíjnál is keskenyebb terület ez, de azért nem egyedüli eset (ld. 4.2.24.1.19.— 4.2.24.1.21.). 4.2.38.1.11. Köböl — négyszögöl. Konkrét nagyságot (ld. 4.2.55.) közlő viszony. A szereplő két alegységből a királyi négyszögölre csak egy adatom van, nem választom, közölve a tényt átszámítom a bécsire (hisz ezt mindenképpen kell), s azzal együtt tárgyalom, a többi úgyis az. Az időrend most közömbös lévén, az adatokat tájrendben sorolom fel, ismét csak a viszonyszámokat közölve: egy köböl annyi négyszögöl. Felvidék. Pozsony megye: Eberhard, 1620. becsülve 272—528, átlag 400 (ld. 4.2.38.1.3.), a megye, 1720. 1421 (ld. 4.2.38.1.10.). Abaúj megye: Pany, 1672. becsülve 1600 (ld. 4.2.38.1.3.). Sáros megye: Ternye, 1671. becsülve 1200 (ld. 4.2.38.1.3.); Makovica, 1787. 1200. 1522 Ung megye: Ungvár, 1776. 1000. 1523 A nagytáj összegezve: 7 köből=1000, 1200/2, 1411, becsülve pedig 272—528, átlag 400, valamint 1200, 1600 nöl. Dunántúl. Vas megye: Nagyszőllős, 1786. becsülve 755—1144, átlag 961 (ld. 4.2.38.1.3.). Zala megye: Muraköz, 1679. becsülve 528 (ld. 4.2.38.1.3.); Nemesságod, 1755. becsülve 437—663, átlag 583 (ld. 4.2.38.1.3.); Rezi, 1786. 520—540, átlag 530. 1524 Summázva: 7 köböl=520—540, átlag 530 nöl, becsülve pedig 437— 1144. átlag 583, valamint 528, 961 nöl. Duna—Tisza vidék. Pest megye: Palota, 1794. becsülve 1200 (ld. 4.2.38.1.1.). Heves megye: Gyöngyös, 18. század, 1200. 1525 Szabolcs megye: Nyíregyháza, 1759.1890; 1526 Büd, 1819.1400; 1527 Kisvárda, 1854.1200. 1528 A nagytáj összegezve: 7 köböl=1000, 1100, 1200/2,1890 nöl, becsülve 1200 nöl. Erdély, Partium. Bihar megye: Cséfa, 1784. becsülve 1100 (ld. 4.2.38.1.3.); Várad, 1794. 1100 (ld. 4.2.38.1.2.). Hunyad megye: Felpestes, 1756. 139—562 királyi négyszögöl=376—1522, átlag 949 bécsi nöl. 1529 Summázva: 7 köböl= 376—1522, átlag 949, valamint 7700 nöl. A viszonyt összefoglalva először is azt állapítsuk meg, hogy Dél-Magyarországra és a horvát-szlavón területre nincs adat, a többi nagytáj is elég szegényes (ld. még a kassai és az erdélyi köbölnél is 4.2.38.9., 4.2.38.12.). Úgy tűnik, hogy a dunántúli köböl lenne a legkisebb, a felvidéki pedig tág határok között gyakorta változó. A további észrevételhez írjuk fel előbb az adatsort: 7 köböl=375 és 1890 szélső értékkel 530, 949, 1000/2, 1100/2, 1200/4, 1421 nöl, vagyis 75,5 és 68,0
