Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

átlag 800.

1295 Tolna megye, 1828. 900.

1296 Baranya megye: Béllye, 1766. (felmérés) 500;

1297 Bagota, 1786. 970—1270, átlag 1070;

1298 Buda, 1828.1200.

1299 Összegezve a nagytáj: 1 kaszás=500 és 1700szélső,800—1600 középértékkel átlag 1010, gyakoriság 11 nagyságból 800/14 nöl, a szélső értékeknél az alsó határnál a legtöbb +490 a legkevesebb —0, a felső határnál a legtöbb +610, a legkevesebb —0. Duna—Tisza vidék. Pest megye: Szentivány, 1786. 1520—1610, átlag 1600.

1300 Csongrád megye: Szeged, 1828. 1200—1300, átlag 1200,

1301 Csanád megye, 1828 1100.

1302 Heves megye: az 1786. évi helyzet:

1303 Abád 1400—2040, átlag 1650; Aldebrő 1110—1270, átlag 1200; Átány 1200—1310, átlag 1250; Ballá 1530— 1660, átlag 1600; Bodony 880—1150, átlag 1000; Tura 1600; Derecske 820— 1150, átlag 1000 és 1560—1760, átlag 1600; Eger 1090—1390, átlag 1200; Erdőkövesd 1120—1400, átlag 1250; Erk 1420—1600, átlag 1550; Feldebrő 1430— 1620, átlag 1550; Heves 1180—1440, átlag 1300; Ivád 1080—1270, átlag 1200; Ivánka 1160—1230, átlag 1200; Kál 1600—1830, átlag 1650; Karácsond 1470— 1630, átlag 1600; Kompolt 1230—1270, átlag 1250; Párád 1030—1190, átlag 1250; Pély 1200—1330, átlag 1250, Poroszló 1530—1700, átlag 1600; Szentdomokos 1200—1800, átlag 1400; Tarnaörs 1600—1750, átlag 1600; Terpec 1230— 1400, átlag 1300; Tótfalva 940—1080, átlag 1000; a megye egyes falvai 1788. 1120—1505, átlag 1090; Kőkút, 18. század 1100;

1304 Verpelét, 1794. 1000;

1305 Recsk, 1850. 800 ;

1306 Tápély, 1852. 1200 ;

1307 Kál, 1852. 1200 ;

1308 Gyöngyöspüspöki, 1854. 1600;

1309 Mikófavla, 1855. 900 ;

1310 Gyöngyöshalászi, 1858. 1200 ;

1311 Vörösmart, 1858. 1000;

1312 Szűcs, 1858. 900;

1313 Zaránk, 1858. 1200;

1314 Bekölce, 1861. 1000;

1315 Kisfüzes, 1809. 1000;

1316 Pély, 1864. 1000.

1317 Borsod megye: Martoni, 1849. 1200, 1857. 1200 ;

1318 a megye, 1828. 800—1200, átlag 1000.

1319 Szabolcs megye: Tiszaeszlár, 1850. 1200;

1320 Nyirbakta, 1853. 1200; Kisvárda, 1854. 1200.

1321 A nagytáj summája: 1 kaszás=820 és 1760 szélső, 1000—1600 középértékkel átlag 1210, gyakoriság a 13 nagyságból 7000/8, 1200/12, 1600/S nöl, a szélső értékeknél az alsó határnál +250, a legkevesebb —0, a felső határnál a legtöbb +400, a legkevesebb —20 nöl. Partium. Mármaros megye, 1828. 1 kaszás—800 «¿7.

1322 Dél-Magyarország. Bács megye: Szabadka, 1787. 1100.

1323 Torontál megye: Zombor, 1833. 800.

1324 Összegezve: 1 kaszás=800-1100 nöl. Horvát-szlavón terület. Várasd megye, 1775. 300—5000, átlag 500.

1325 Zágráb megye, 1775. 300.

1326 Körös megye: Körös 1828. 800—900, átlag 800.

1327 Pozsega megye, 1828. 1296, 1835. 1296.

1328 Verőce megye: Szarvas, 1828. 1000;

1329

amegye, 1828. 1000,

1330 1835. 1000 ;

1331 Diakovár, 1840. 1296.

1332 Szerem megye, 1825. 1000,

1333 1828. 1000.

1334 A nagytáj summája: 1 kaszás=300 és 1296 szélső, 800— 1000 középértékkel átlag 953, az 5 nagyságból gyakoriság 1000/5 női, a szélső értéknél az alsó határnál a legtöbb +200, a legkevesebb —0, a felső értéknél a legtöbb +100, a legkevesebb —0 nöl. A viszonyt összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Erdély és Dél-Magyarország alig képviselt, a többi nagytáj közül a Felvidék és a Dunántúl alacsonyabb nagyságrendű és egyenetlenebb. Az egyes szélső értékek mutatják a tényleges helyi