Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
és kicsi a kapás a Tengermelléken, valamivel rosszabb arányú nagyságrenden. Az e területeken dívó kapás nagyságrendjére jellemző az, hogy az adatok számtani átlaga 72 nöl, szemben az ország többi, nagyobb részének 202 nöles számtani átlagával, vagyis majd háromszoros az arány. A másik táji sajátosság az, hogy a Duna—Tisza vidékén és a horvát-szlavón területen általában nagyobb a kapás — és ebben a sorrendben —, mint más vidéken. A nagytájak rendjét megállapíthatjuk, ha az 1 kapásra vonatkozó átlagokat nagyságrendbe tesszük. 50: Erdély, 52: Tengermellék, 144: Dunántúl, 153: Felvidék, 200: Dél-Magyarország, 216: horvát-szlavón terület, 234: Duna—Tisza vidék. Mindebből pedig megállapíthatjuk, hogy a kapás nagyságát befolyásolja a sík és a hegyvidéki szőlőművelés közötti természetes különbség. 1 kapás konkrét nagysága országosan 7 és 420 szélső, 700 és 300 középértékkel átlag 150 nöl, a 43 nagyságból gyakoriság 700/10, 200/31 nöl, vagyis 0,2 és 15,1 szélső, 3,6 és 10,8 középértékkel átlag 5,4 ár, gyakoriság 3,6 és 7,2 ár. Becsült nagyság: 80, 198, 200/2, 275 nöl, vagyis 2,8, 7,1, 7,2, 9,8 ár. A szélső értékek hatvanszoros távja, s a 43 nagyság mutatja az említett okok miatti, a konkrét szőlőtől függő helyi nagyságváltozatok sokaságát. S hogy a középértéknél inkább a kisebb nagyság dívott, mutatja a gyakoriság. Közülük a 200 nöles érték pedig azt mondja, hogy a helyileg sajátos nagyságok kivételével ez az országos átlagos nagyság. S ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a 20. század legelején 1 fő 1 nap (12 óra) alatt megkapált 100—300 nölet, 1225 vagyis átlagosan 200 nölet, csak megerősítjük a mondottakat. 4.2.29.1.15. Kapás — oktál. Ritkábban használt, területileg viszonylag sajátos mértékre (ld. 4.2.60.) vonatkozó viszony. Csak egy adatom van: Szeme (Pozsony) 1674. évi összeírása szerint 1 kapás=0,07—0,10, átlag 0,08 oktál. 1226 A viszony a nagyságbecsühöz nem segít. 4.2.29.1.16. Kapás — paszta. Ritkábban dívó, de jellegzetesen szőlőmértékre (ld. 4.2.62.) vonatkozó viszony. Ismét csak egy adat van: Benedekfalva (B. Szolnok) 1682. évi összeírása szerint 1 kapás=0,33 paszta. 1227 A nagyságbecsühöz támpont nincs. 4.2.29.1.17. Kapás — pint. Ez is ritkán használt mérték (ld. 4.2.64.) viszonya. Most is csak egy adatom van, de már konkrét nagyságot is közöl: Porrog (Somogy) 1771. évi felmérésekor a szőlőnél 1 kapás=l öreg pint=125 nöl volt. 1226 i 4.2.29.1.18. Kapás — sor. Ismét ritkán dívó, de jellegzetes szőlőmértékre (ld. 4.2.71.) vonatkozó viszony. Karva (Esztergom) 1844. évi összeírása szerint 1 kapás=9 sor; 1229 Esztergom megyében 1828-ban 100, a városban 1868-ban 200 nöl volt a kapás (ld. 4.2.29.1.14.), lehet itt is valamelyike, de lehet más is. •
