Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
1804-ben a királyi hold 2236 négyszögöl 8 négyszögláb és 24 négyszöghüvelyk, 997 s jól közelít, mert már csak 91 nöllel kevesebb. Gáty viszont 1832-ben 2100 bécsi négyszögölre becsülte a királyi holdat, 998 vagyis 247 nöllel kevesebbre. Fedák Pál jászói nótárius 1847-ben 2061 bécsi négyszögölet számított, 999 vagyis 285 nöllel kevesebbet. Végül Ereky 1881-ben 2133 bécsi négyszögölben adja meg a királyi hold nagyságát, 1000 így 214 nöllel kisebbnek mondja. Ahány számítás, annyi nagyság. 91 és 285 nöl között változva kevesebbet számoltak, Kovachich az egyetlen, aki 357 nöllel többet. Valamennyiük tévedése a helytelen alap következménye: a királyi arasz téves nagyságán, a Hármaskönyv különböző kiadásaiban változó nagyságú araszetalonon alapul. Rendkívül érdekes, és talán jellemző is, hogy az előbbi szemlébe nem sorolhattam be a métertörvényt, illetve előkészítő anyagát, sehol nem említik, 1001 mintha nem is lenne. Nem valószínű, hogy szándékosan hagyták ki (még az előkészítésből is), semmi ok reá, ha már a magyar holdat felvették (ld, 2.4.2.1.). Valószínűleg az a helyzet, hogy a „királyi mértékű magyar hold" nemhogy a gyakorlatban nem dívott már, de még az elmélet is elfeledte létét. Az előző korszakban, de még korszakunkban is dívó mérték emlékét már csak a metrológus Ereky eleveníti fel a század végén. 4.2.24.4. Hold, kis. Néhány adatom van e jelzőjű, a szántónál szereplő holdra, a dolgok logikája miatt azonban valószínű, hogy gyakrabban előfordult. Galgóc (Nyitra) 1610. évi összeírásában Kelecsény falunál 1 „kys" hold az 3 nagyszombati mérő, a közeli Újlakon viszont 1 hold (jelző nélkül) 6,0—7,0 mérő volt, 1002 tehát mintegy a fele a mennyiség a kis holdnál. Füzér (Abaúj) 1644. évi összeírásában 1 hold az 3,0—3,3 köböl, de az egyik tagban levő holdakra megjegyzi, hogy ezek rövidek és 1,7 köböl megy bele, 1003 mintha ez is kis hold lenne, s itt is kb. fele a mennyiség. Kassa (Abaúj) 1664. évi összeírásában 1 kis hold=2,5— —5,0, átlag 3,7 szécsi szapu, 1004 a viszony alapján azonban a nagyságra nem következtethetünk. Nék (Sopron) 1753. évi összeírásában 1 kis (parva) hold az 1 köböl. 1005 Sopron megyében a hold—köböl viszonynál 2 köböl volt a viszonyszám (ld. 4.2.24.1.13.1.), ha ezzel számolunk, pontosan fele a kis hold. Nagyasszonyfán (Vas) 1802-ben a jobbágytelek tartozékát „kis" holdakban adták meg, 1006 de a nagyság megállapításához támpontunk nincs. A fentiek alapján kétségtelen, hogy helyi, de nem a helyben szokásos holdakról van szó. Úgy tűnik, hogy ez a kis hold a normál holdnak közelítőleg a fele nagyságú lenne. Kb. fele hosszúságú lehetett, az említett rövid meghatározás erre utal, s ez logikus is. Csak azért lett kis jelzőjű ez a hold, mert a területe a másikaknál kisebb volt, ez pedig vagy a szélesség, vagy a hosszúság kisebbedésének lehet csak a következménye. A szélesség a terület amúgy is keskeny volta (ld. 4.2.24.1.31.) miatt nehezen csökkenthető, a hosszúság viszont könnyen. E terület konkrét nagyságát azonban nem tudtam megállapítani, így csak azt írhatom, hogy 1 kis hold =1,0—1,7 köböl; 3,0 nagyszombati mérő; 2,5—5,0 szécsi szapu. Előfordul mindhárom században, mintha nagytájhoz sem kötődne, a kistáj, a település földrajzi adottságai, a határhasználat módja alakítgatta, helyi hold jellegű.
