Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
(Megjegyzendő: századunkban a kat. holddal szemben a magyar holdat (ld. 4.2.24.5.) is nevezték esetenként kis holdnak.) 4.2.24.5. Hold, magyar. Ezen, a funkciótól függetlenül általánosan országosan használt, részben hivatalosnak ítélhető hold jelzője 1869-ben szerepel először. A méterrendszerre vonatkozó bécsi törvényjavaslat szövegét az akadémiai bizottság egészítette ki a magyar mértékekkel, itt még így szerepel: a hold 1200 négyszögöllel =0,435883 hektár. 1007 Az 1869. évi törvényjavaslatunkban viszont már itt a jelző: a magyar hold (1200 négyszögöles)=43,15983 ár. 1008 Az 1873. évi, Szily által javított törvényjavaslat kissé átfogalmazott: 1 magyar 1200 négyszögöles hold=0,4316 hektár; 1009 s majd így van a métertörvényben: a magyar (1200 négyszögöles) hold=0,4316 hektár. 1010 Fel is írhatjuk tehát a tételt: 1 magyar hold= = 1200 négyszögöl=43,16 ár. A korábbi időben tehát nem tették ki a magyar jelzőt, csak hold volt az, esetleg használták a becshold, osztályozott hold megnevezést, vagy hivatkoztak az úrbérrendeletre, de sosem említették egy nagysággal, az 1100 és 1300 nölet is említették, esetleg kitették az 1200 nöl elé, hogy közép szerint. így található e hold az említett időpontig megjelent metrológiai művekben, ha egyáltalán említik, mert többnyire csak az 1600 nöles osztrák hold szerepel itt. Nyilvánvaló, hogy a névalkotást és a nagyságszűkítést a törvény előkészítő munkálatai során végezték el, szükség szerint; meg kellett különböztetni a javaslatban természetszerűleg szereplő osztrák-kataszteri holdtól (kellett tehát egy jelző), s annak 1600 nöles nagysága miatt kellett a nagyságadat is, kitették az 1200 nölet, azt a holdnagyságot, amelyik a leggyakrabban fordul elő (ld. 4.2.24.1.31.), vagyis az úrbéri középértéket. Csak a későbbi történeti irodalom vetítette és vetíti vissza az előző századokra az 1200 nöles magyar hold használatát — helytelenül. Az általános hold seregszemléjénél (ld. 4.2.24.1.31.) szereplő azonos nagyságú holdak egyikéhez sem tehetjük még hozzá hamisítás nélkül a magyar jelzőt. 4.2.24.6. Hold, öreg. Egyetlen adatom van e mértékre. Nagylakon (A. Fehér) egy 1632. évi szántóföldi eladásnál szerepel: „Három öregh hold, 7-7 vékás ... földek", 1011 vagyis 1 öreg hold = 7 véka. Az öreg jelző elsődleges jelentése köztudott: nagy, terjedelmes, vagyis ez a hold nagyobb a szokottnál — ott és akkor, amit a viszonyszám is mutat, mert Erdélyben e viszonynál a hold átlagosan 4,5 vékás (ld. 4.2.24.1.30.), tehát ez a hold másfélszerese (pontosan 1,55) lenne a szokottnak, de ismétlem: ott és akkor, mert a véka, illetve a hold ismert nagyságaival csak igen feltételesen próbálkozhatunk. B. Szolnokból és Erdélyben általában van adatunk, de mindkettő 19. századi: 1 véka=320 nöl (ld. 4.2.85.). Ezzel számolva ez az öreg hold 2240 nöl lenne. A holdra viszont A. Fehérből, de 19. századi adatunk van: 891 nöl(ld. 4.2.24.1.20.), ezzel az öreg hold 1387 nöl lenne. A hold Erdélyben általában 1100, illetve 1600 nöl (ld. 4.2.24.1.20.), ezekkel számolva az öreg hold 1705, illetve 2480 nöl lenne. E bizonytalanságok miatt a próbaszámítások közlésénél többre nem vállalkozom, s csak annyit feltételezek: 1 öreg hold= 7 véka mint egyedi előfordulás ott és akkor, így helyi hold.
