Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
lén), 1693:1,15; 5ö5 Pazdic(Zemplén), 17. század: 1,0; 566 Meggyes (Szatmár), 17. század: 1,6—1,7j 567 Vasvár (Borsod), 17. század: 1,07—1,14, átlag 1,11 ; 568 Ungvár, 1711: 0,7—1,5, átlag 1,1, gyakoriság 1,09 569 (ld. az 1691. évi megjegyzést); Csenger (Szatmár), 1713: árpa, zab 1,5, bab, lencse 1,0 570 (a szemnagyság és a vetéssűrűség különbsége okozza a mérték nagyságának különbségét, mint a drevenkánál tárgyaltam, ld. 4.2.13.); Beitek (Szatmár), 1713: 1,75—2,0, átlag 1,87 ; 571 Csenger (Szatmár), 1723: 1,2 ; 672 Sztrajnyan (Ung), 1739; 0,33—1,0, átlag 0,56, gyakoriság 0,68. 573 Az adatok áttekintésével a következőket állapíthatjuk meg. Egy alkalommal kaptunk vetőmag szerint differenciált adatot. Csengeren 1713-ban a gabona harmadával több magot igényel, mint a hüvelyes, illetve fordítva. Várasd megyében viszont 1732-ben a gabonát és a hüvelyest azonos egységgel vetették (ld. 4.2.13.), az adatot tehát nem általánosíthatjuk. Néhány településnél több évből is volt adat. így 1 hold Kászonyban 1672-ben 0,65, 1679-ben 0,85—1,14, átlag 0,97; Backón 1673-ban 1,0—1,1, ugyanannyi 1679-ben, de 1677-ben 1,25; Ungvárott 1691-ben 0,62—1,48, átlag 1,09, 1711-ben 0,7—1,5, átlag 1,1, gyakoriság 1,09; Csengeren 1717-ban a gabona 1,5, a hüvelyes 1,0, 1723-ban pedig a gabona 1 kassai köböl. Egyezést és közelítést tapasztalunk, bizonyítván a gyakorlatot, s annak nem szabványos módját, amit egyébként az egyes települések szélső értékei is mutatnak, s utalnak vele a föld minőségkülönbségére, illetve közelebbi vagy távolabbi fekvésére. A minőségkülönbségre utalhatnak az egyes települések közötti különbségek, megtetézve a vetéssűrűség feltehető különbségével, és megfordítva. Összefoglalva pedig azt mondhatjuk, hogy / hold=0,33 és 6,7 szélső, 0,65—3,50 középértékkel átlagosan 1,31, gyakoriságban 1,0 kassai köböl, s ez utóbbit növelheti az általános köbölnél szereplő 1672. évi összeírás vonatkozó adata (ld. 4.2.24.1.23.1.). 4.2.24.1.13.7. Hold — köböl, késmárki. A viszonyra egy adatom van: Késmárkon (Szepes) a 17. század végén 1 hold=4 késmárki köbölt A nagyságbecsüre támpontom nincs. 4.2.24.1.13.8. Hold —köböl, lőcsei. Erre is csak egy adat van: Lőcsén (Szepes) a 17. század végén 1 hold=5 lőcsei köböl. 575 Itt sincs támpont a nagyságbecsüre. 4.2.24.1.13.9. Hold — köböl, somorjai. Ismét csak egy adat van: Pozsony város 1646. évi urbáriumában a város környéki falvakban 1 hold=0,5—5,5, átlag 2,9, gyakoriságban 2,7 somorjai köböl; 576 támpont nincs. 4.2.24.1.13.10. Hold — köböl, szenici. Megint csak egy adat van: Szenic (Nyitra) 1671. évi összeírásában 1 hold=2,4 szenici köböl; 577 támpont nincs. 4.2.24.1.13.11. Hold — köböl, szepesi. Késmárk (Szepes) 1686. évi összeírása szerint 1 hold=4,0—4,5, átlag 4,32 szepesi köböl; a megye 1710. évi összeírásában pe-
