Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

dig a hold 3,0—5,0, átlag 4,0, gyakoriságban 3,0 szepesi köböl,

578 támpont nincs. Együtt tekintve 1 hold=3,0—5,0, átlag 4,0, gyakoriságban 3,0 szepesi köböl. 4.2.24.1.13.12. Hold — köböl, ungvári. Ismét két adat van: Tiba (Ung) 1686. évi összeírásában 1 hold—0,66 ungvári köböl;

579 Ungvár ugyanez évi összeírásában szintén ennyi.

580 Azt tudjuk, hogy Ungváron 1776-ban a köböl 1000 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.), de jelzőjét nem ismerjük, ha az ungvárival azonosítanánk, ami nagyon bizonytalan próbálkozás, ez a hold 660 nöl lenne. 4.2.24.1.13.13. Hold — köböl, összefoglaló. Nagytájak szerint a következő a helyzet. E viszony elsősorban a Felvidékre jellemző, mind az általános, mind a helyi köblök többsége itt szerepel, kevés kivétellel a 17. században. 1 hold a következők szerint alakult. Pozsony megye: 2 település, 3 adat (egyik helyi köböl), 0,5 és 6,0 szélső értékkel, átlag 3,5 köböl; Nyitrában 1 település, 2,4 helyi köböl; Gömörben szintén 1 település, 3,5 kassai köböl; Szepes megye: 3 település, 6 adat (4 helyi köböl), 1,66—5,0, átlag 2,55 köböl; Tornában 1 település, 1 kassai köböl; Sáros megye: 8 település (fele helyi köböl), 1,0—20,5 szélső értékkel átlag 8,0 köböl; Abaúj megye: 8 település, 10 adat (1 kassai)0,84—3,2,átlag 1,88 köböl, 1 településnél 1200 nöl; Zemplénben: 17 település, 21 adat (14 kassai köböl), az általános 0,25—1,5, átlag 1,4, a kassai 0,5—1,5, átlag 1,12 köböl; Ung megye: 6 település, 9 adat (mindegyik helyi köböl), 0,33 és 1,5 között, átlag 1,04 köböl, 1 településnél esetlegesen 620—1500 nöl; Bereg megye: 4 település, 5 adat (2 kassai köböl), 0.33 és 1,29 között, átlag 0,87 köböl; Ugocsa: 2 település, 1,0 és 4,0 között, átlag 2,5 köböl. A helyi köblök esetében a ténylegesen helyieknél 0,38 és 20,5 szélső értékkel átlag 4,41 köböl, a hivatalosnak ítélhető kassainál (majd a fele ez) 0,5 és 3,5 szélső értékkel átlag 1,4, gyakoriságban 1,0 köböl, az általános köbölnél 0,25 és 8,3 szélső, 1,0—5,0 középértékkel átlag 1,95, gyakoriságban 1,0 köböl. Világos, hogy a nagyságrendi különbséget a köblök űrtartalmának különbsége okozza (a nagyobb értéknél kisebb az). A hold konkrét nagyságát ezek alapján nem lehet meghatározni. Egy esetben volt bizonyosan 1 köböl 1200 nöl, egy esetben pedig feltételeztünk 1,11 köböllel 620 és 1600 nöl szélső értéket. A Dunántúl nyugati szélén 3 megyéből volt adat a 17—18. századból. Sopron megye: 3 település, 1,2—2,9, átlag 1,6 köböl. Vas megye: 6 település (1 helyi köböl), 1,0—2,5, átlag 2,8, gyakoriság 2,0 köböl; feltételeztünk 954 és 2355 szélső értékkel gyakoriságban 1908 nagyságot. Zala megye: 2 hely, 1,0 és 3,0, átlag 2,5 köböl; egyiknél feltételeztünk 1325 nöl nagyságot. A táj egésze: 1,2 és 3,0, átlag 1,8, gyakoriságban 2,0 köböl. A Duna—Tisza vidékén csak Borsodban találkoztunk vele a 17. században: 2 település, 3 adat (mindegyik kassai köböl), 1,0—4,0, átlag 2,0 köböl. 1 település vetőmag szerint differenciált: búza 3,0, köles 1,0 köböl, teh£t háromszorozó az arány. Erdélyből csak a pereme, a Partium adott adatot a 17—18. századból. Bihar 19 Bogdán OOQ