Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
akkori hold—négyszögöl viszony szántóra vonatkozó adatával. 470 Szerem megyében ugyancsak az 1828. évi összeírás szerint 1 hold=7 kapás, 471 ugyanakkor 1 kapás =275 nöl, 472 tehát 1295 nöl. A táj összesítve: 2 hold=7,0—10,0, átlagosan 8,5 kapás = 1600—1915 nöl, vagyis 57,7—69,3 ár. Ha valamennyi adatunkat összesítjük, akkor a jelölt területre az adott időszakban a következő értékeket kapjuk: 1 hold=l,0 és 12,0 szélső értékkel átlagosan 6,75 kapás; a 16 esetből pedig két-két előfordulással szerepel 1,0, 4,0, 5,0, 8,0, 10,0 kapás, s mondhatjuk azt is, hogy egy-egy tájon belül is változó a helyzet, nem alakult ki a holdra közelítő nagyság, ami a művelési ág és e mérték természetéből fakad. Érthetően ugyanezt a változatosságot tapasztalhatjuk, valamelyes közelítéssel, a 8 esetben kapott konkrét nagyságnál is: 100, 800, 1010, 1100, 1200, 1600, 1925, 2000 nöl, így legfeljebb azt írhatjuk, hogy 1 hold kivételesen 700 nöl, vagyis 3,6 ár, általában pedig 800—2000 nöl, vagyis 28,3—71,9 ár között változott a kapás viszonyában. 4.2.24.1.11. Hold — kaszás, kaszaalja. A kaszás országosan általános, sajátos mértéke a rétnek az egész korszakban (ld. 4.2.32.). Érthető, hogy a 18. század közepéig nem is találkozunk e viszonnyal, csak az úrbérrendezés során (1767-től) jelenik meg, úgy tűnik, a rendelet azon utasításának a hatására, mely szerint, ha a telki állományhoz rétet nem tudnak adni, minden kaszás rétet ugyanannyi 1100 nöles hold szántóval pótolhatják; 473 vagyis 1 hold = l kaszás = 1100 nöl. (Óhatatlanul felötlik a Werbőczi-féle bécsü, ahol a királyi kaszaalját a királyi holddal azonosítják. 474 ) Tehát mint számolási mértékazonosság indult útjára, de a rendezés során a gyakorlatba is belenőtt. Az 1828. évi összeírásban, igaz, csak egyes, de az ország különböző részein fekvő helyeken használt mértékviszonyként találkozunk vele, de a váltószám más. így: 1 hold = l kaszás Békés megyében, Komárom megyében, Budán, Pozsega megyében, Pozsonyban, Sopronban, Veszprémben; 475 közülük ugyanakkor Budán és Pozsonyban 1 kaszás = 1200, Pozsega megyében 1296 nöl, 476 így annyi a hold is. Kivételesen 1 hold =2 kaszás Békés megye egy településénél és Zomborban, 477 ahol ugyanakkor a kaszásra támpont nincs, de 1 hold szántó az 2000 nöl, 478 lehet ez a hold is annyi. A fentiek alapján mondhatjuk tehát, hogy általában 1 hold=l kaszás=1100— —1296 nöl, vagyis 39,6—46,6 ár; kivételesen pedig=2 kaszás=2000 nöl, vagyis 71,9 ár. 4.2.24.1.12. Hold — kila. Ez a viszony is gabonamértékre vonatkozik, vagyis a vetésmennyiségi egységen alapul, így a szántó mértéke. Területileg sajátos ez a török eredetű mérték, amely Veszprém, Pest, Hont, Nógrád, Heves megyében, a Jászkunság egyes részein, mintegy a hódoltsági és a magyar terület érintkező sávján dívott a 17. századtól (ld. 4.2.35.). A fenti viszonyra csak Pest, Hont és Veszprém megyéből van néhány adatunk. Kalocsa (Pest) 1737. évi összeírása szerint — általánosítva (sing), így bizonyítva a mérték mivoltot — 1 hold búza stb. = 1 kila=2 pozsonyi mérő; 1 hold kukorica pedig=0,12 kila=0,25 pozsonyi mérő. 479 Mint azt a drevenkánál tárgyaltam
