Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

(ld. 4.2.13., 4.2.24.1.4.), itt is a szemnagyság-és a vetéssűrűség-különbség az oka a vetőmag szerinti nagyságkülönbségnek. S mivel a kukoricánál az arány majd azonos — ott hét és fél volt, itt nyolcszoros —, bizonyítja e növények a tájtól független műveléstechnikai azonosságát. A hold nagyságához a kila itt nem ad támpontot; a pozsonyi mérő annyiban, hogy tudjuk: 1828-ban a viszonylag közeli Vadkerten — s a megyében is — 1 pozsonyi mérő 800 nöl volt (ld. 4.2.49.1.2.), ezzel számolva e hold 1600 nöl, vagyis 57,7 ár lenne. Pánd (Pest) 1748. évi összeírása szerint 1 hold=2 kila, de azt is megtudjuk e forrásból, hogy akkor 1 kila 630 és 716 szélső értékkel átlagosan 673 nöl volt, 480 tehát a hold 1260 és 1432 szélső értékkel átlag 1326 nöl, vagyis 45,5 és 51,5, átlag 48,4 ár. Palota (Pest) 1749. évi összeírásában 1 hold =1,0—4,0, átlagosan 2,0 kila. 481 Tudjuk azt, hogy a közeli Foton 1786-ban 1 kila az 800 nöl volt (ld. 4.2.35.), ha ezzel számolunk, akkor a hold 800 és 3200 szélső értékkel, átlag 1600 nöl, vagyis 28,8 és 115,1, átlag 75,4 ár. Palojta (Nógrád) 17. század végi összeírása szerint 1 hold=1,2—2,0, átlagosan. 1,8 kila volt. 482 A kila konkrét nagyságára a nógrádi Újlakról van adat, ahol 1781-ben 600 nöl volt (ld. 4.2.35.), ezzel számolva a hold 720 és 1200 között átlago­san 1080 nöl, vagyis 25,9 és 43,2, átlag 38,8 ár lehetett. Szentgálon (Veszprém) a 19. század elején 1 hold=2 kila, ugyanakkor 1 kila az 1000 nöl lenne, 483 vagyis a hold az 2000 nöl; de én ezt e tájon túlságosan nagynak ítélem. Összegezve az adatokat tehát a jelzett területeken 1 hold=l,0 és 4,0 szélső, 1,0—2,0 középértékkel átlagosan 2,0 kila, illetve 720—3200 nöl, vagyis 25,9— 115,1 ár között változik majd minden esetben, mint ez az átlagos 2 kila helyi értékek szerinti változása is mutatja: 1200,1346,1600,2000 nöl a konkrét nagyság. 4.2.24.1.13. Hold — köböl. Gabonamértékre vonatkozik ez a viszony is, vagyis vetésmennyiségen alapul, a szántó mértéke, amely a déli és a horvát-szlavón terüle­tek kivételével, a 16. század második felétől a 19. század elejéig országosan, álta­lánosan dívott (ld. 4.2.38.). A fenti viszonyra is így találkozunk vele. Aránylag sok adatunk van, alegységenként kell tárgyalni. 4.2.24.1.13.1. Hold — köböl, általános. Az adatok többségénél a köböl jelzőjét nem ismerjük, esetleg nagyságából feltételezhetjük mivoltát: melyik alegység, mi­lyen helyi köböl lehet, melynek így ismert adatait (ld. 4.2.24.1.13.2.— 4.2.24.1.13.12.) megelőzve ismertetem most az általánosra vonatkozó viszonyo­kat. Célszerű időrendben haladni, a területi összefüggésekre valamennyinek a tárgyalása után sort keríteni (ld. 4.2.24.1.13.13.). Megyaszó (Zemplén) 1603. évi összeírása szerint 1 hold=2 köböl. 484 Becsühöz támpontunk nincs. Eberhard (Pozsony) 1620. évi összeírásában 1 hold = 3,0— 6,0, átlag 4,5 köböl. 485 Bár tudjuk azt, hogy a viszonylag közeli Pozsonyban 1720­ban a köböl 1421 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.), mégsem tájékozódhatunk vele, mert a nagyságrend arra figyelmeztet, hogy ez esetben valamilyen kis űrtartalmú helyi köbölben adták meg az adatot, s erre utal a 40 évvel későbbi adata is. Füzér (Abaúj) 1644. évi összeírásában 1 hold = 3,0—3,34, átlag 3,2 köböl 486 . Támpon­tunk nincs, de a 30 évvel későbbi adat arra utal, hogy ez ismét helyi köböl lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents