Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

hogy a kapás mint sajátos szőlőmének országosan általában a többi sajátos szőlőmértékkel van viszonyban, éppen ezért az is jellemző, hogy a hold, funkcióján kívül, tehát általános mivoltában, illetve mint a szőlőnél a nagyságrend miatt ritkábban alkalmazott mérték, e viszonynál többségében a Dunántúlon, kisebb részben a déli területen dívik, más tájon nem található meg. Célszerű ezért most az adatokat tájrendben szemlélni, az időtényezőt így is megállapíthatjuk, előlegezve: a 17. század végétől a 19. század elejéig terjed. Dunántúl. Ete (Komárom) 1689. évi összeírásából megállapíthatóan 1 hold= =4 kapás;

444 Győrben az 1828. évi összeírás szerint 1 hold =12 kapás,

445 ugyanakkor 1 kapás 100 nöl volt,

446 tehát 1200 nöl, vagyis egyezik az ugyanakkori hold—négyszögöl viszony szántóra vonatkozó adatával.

447 Sopronrákos 1690. évi összeírása szerint 1 hold=l kapás = 1 font;

448 s ugyanennyi az 1733. évi összeírás szerint is.

449 A becsühöz azonban nincs támpontunk (a fontot ld. 4.2.21.). Kismarton (Sopron) 1828. évi összeírásában 1 hold=l kapás,

450 ugyanakkor 1 kapás = 100 nöl,

451 tehát ez is annyi, jelentősen eltér az ugyanakkori hold—nöl viszony szőlőre vonatkozó adatától,

452 de okát nem adhatom. Szombathely (Vas) 1690. évi összeírása szerint 1 hold=6 kapás; s ugyanennyi az 1733. évi összeírásban.

453 Zala megye egyes helységeinek 1696. évi összeírása szerint 1 hold = 4,0—10,6, átlagosan 8,0 kapás.

454 Badacsony (Zala) 1705. évi összeírása szerint 1 hold=10,l kapás = 18,45 akó.

455 Az akó (ld. 4.2.1.) viszony nem segíthet, de azt tudjuk, hogy Keszthelyen 1814-ben 1 kapás az 100 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), ha ezzel számolunk, 1010 nöl lenne ez a nagyság. Fejér megye egy falujában az 1828. évi összeírás szerint 1 hold = 8 kapás,

456 támpontunk nincs a becsühöz. Pécsett (Baranya) 1695-ben 1 hold=4 kapás;

457 tudjuk azt, hogy Pécsett 1801-ben 1 kapás az 200 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.), ezzel számolva = 800 nöl. Száva (Baranya) 1699. évi összeírásában 1 hold=8 kapás,

458 támpont nincs. Urog (Baranya) 1702. évi összeírása szerint 1 hold=2,7—6,0, átlagosan 4,4 kapás,

459 további támpontunk nincs. Az adatokat összegezve a következő a helyzet: 1 hold =1,0—12,0 szélső értékkel átlagosan 5,46 kapás; két-két esettel szerepel 1,0, 4,0, 8,0 kapás. Ali esetből négynél kaptunk konkrét nagyságot is 1 holdra, és mindegyik más: 100, 800, 1010, 1200 nöl, vagyis 3,6, 28,8, 36,3, 43,2 ár. Duna—Tisza vidéke. Szegeden (Csongrád) az 1828. évi összeírás szerint 1 hold= 5,5 kapás,

460 ugyanakkor 1 kapás az 200 nöl,

461 ezzel számolva 1100 nöl, vagyis 39,6 ár; egyezik az ugyanakkori hold—négyszögöl viszony szőlőre vonatkozó adatával.

462 Dél-Magyarország. Zomborban (Torontál) az 1828. évi összeírás szerint 1 hold= 10 kapás,

463 ugyanakkor 1 kapás az 200 nöl,

464 tehát 2000 nöl; egyezik az ugyanakkori hold—négyszögöl viszony szőlőre vonatkozó adatával.

465 Temesvárott, szintén 1828-ban 1 hold=5 kapás,

466 további támpont nincs. A táj összesítve: 1 hold=5,0—10,0, átlagosan 7,5 kapás; egyik helyen a hold 2000 nöl, vagyis 71,9 ár, alig tér el az ugyanakkori hold—négyszögöl viszony szőlőre vonatkozó adatától.

467 Horváth-szlavón terület. Körös városban az 1828. évi összeírás szerint 1 hold= 10 kapás,

468 ugyanakkor 1 kapás = 160 nöl,

469 tehát 1600 nöl; egyezik az ugyan-